SZÍNES MADARAK
Az alábbi listán (a teljesség igénye nélkül) olyan madárfajták szerepelnek, amelyek nevei valamilyen módon tartalmaznak színt, színárnyalatot vagy valamilyen kapcsolatban vannak a fénnyel, a láthatósággal:
Bíborasztrild (Pyrenestes ostrinus)
A díszpintyfélék családjába tartozik. Élőhelye: Angola, Benin, Elefántcsontpart, Egyenlítői-Guinea, Gabon, Ghána, Guinea, Kamerun, Kenya, a Kongói Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Nigéria, Dél-Szudán, Tanzánia, Togo, Uganda és Zambia területe. Kóborlásai során eljut Gambiába is. Az erdős, szavannás területeket kedveli.4 alfaja ismert.Testhossza 13-14 cm. Fészekalja 3-5 tojásból áll.
Bíborkardinális(Cardinalis phoeniceus)
A kardinálispintyfélék családjába tartozik. Másik ismertebb neve: karmazsinkardinális. Élőhelye: Dél-Amerika északi része, Kolumbia és Venezuela. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi éghajlati övezetben lévő szavannák és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.Testhossza 19 cm.
Bíborkirályka (Leptopoecile sophiae)
Az őszapófélék családjához tartozik. Élőhelye: A Tien-san, közép-Kína és a Himalája fenyvesei, 2000-5000 méteres tengerszint feletti magasságon.4 alfaja ismert.Testhossza 8-10 cm, testtömege 6–8 gr. A hím élénk színű, begyétől hasáig jellegzetesen kékes-bíboros. A tojó fakóbb. Tápláléka: rovarok és pókok, télen magokat és bogyókat is fogyaszt. Monogám, áprilistól júliusig költ. A fészekaljA 4-6tojásból áll, a fiókák 3 hét alatt kelnek ki.
Bíborpirók (Haemorhous purpureus)
A pintyfélék családjába tartozik.2 alfaja ismert.Élőhelye: Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó és Saint-Pierre és Miquelon területe. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők és vegyes lombhullató erdők, valamint ültetvények, szántóföldek, vidéki kertek és városi régiók. Vonuló faj.Testhossza 15 cm, szárnyfesztávolsága 22-26 cm, testtömege 18-31 gr.
Bíbortangara (Ramphocelus bresilius)
A tangarafélék családjába tartozik. Élőhelye: Argentína északkeleti és Brazília délkeleti része. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és cserjések, vizek közelében, valamint vidéki kertek és városi környezet. Állandó, nem vonuló faj.2 alfaja ismert.Testhossza 18 cm. A nemek tollazata különböző.
Kék-fehér fecske (Notiochelidon cyanoleuca)
A fecskefélék családjába tartozik. Testhossza 11-13 cm, szárnyfesztávolsága 22-25 cm, testtömege 10-15 gr. Élőhelye: Közép- és Dél-Amerika.Kerüli a sivatagokat és sűrű őserdőket. Tápláléka: rovarok. Fészekalja 6 tojás, költési idő 15 nap. Kirepülés 26 nap után.
Érdekesség: Akár 8000-kilométert is megtesznek Argentína és Chilei költő helyüktől Mexikóig.
Kék-arany hegyitangara (Bangsia arcaei)
A tangarafélék családjába tartozik. 2 alfaja ismert. Élőhelye: Costa Rica, Panama és Kolumbia szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdői. Állandó, nem vonuló faj. Testhossza 15 cm.Tollazata sötétkék és aranysárga.Tápláléka: gyümölcsök, pókok, rovarok, de nektár és virágok is.Elterjedési területe nem nagy és csökken, egyedszáma 2500-9999 példány.
Nem nevükben SZÍNES madarak
Angolai pillangópinty (Uraeginthus angolensis)
A díszpintyfélék családjába tartozik. Élőhelye: Angola, Bottswana, Burundi, Dél-afrikai Köztársaság, Kenya, Kongói Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság, Malawi, Mozambik, Namíbia, Sao Tomé és Principe, Szváziföld, Tanzánia, Zambia és Zimbabwe. Trópusi és szubtrópusi cserjések, füves puszták, szavannák, és vidéki kertek lakói. Testhossza 12-13 cm, testtömege 6,3-13 gramm. Homloka, tarkója és háti része barna, arcrésze, torka és hasi része kék színű. Tápláléka: fűmagvak, de pókok és rovarok is. Egyedszáma stabil.
Amazoni tangara (Tangara schrankii)
A tangarafélék családjába tartozik. 2 alfaja ismert. Élőhelye: Amazonas-medence, Brazília, Bolívia, Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela. A trópusi és szubtrópusi esőerdők és mocsári erdők. Állandó, nem vonuló faj. testhossza 12 cm, testtömege 14-23 gramm. Tápláléka: gyümölcsök és rovarok.
Andoki amazília (Amazilia franciae)
A kolibrifélék családjába tartozik. Élőhelye: Dél-Amerika északnyugati része, Andok, Ecuador, Kolumbia és Peru. A trópusi és szubtrópusi esőerdők és lombhullató erdők. 3 alfaja ismert. Állandó, nem vonuló faj. Testhossza 9-11 cm, testtömege 5,6 gramm. Tápláléka: nektár. Elterjedési területe nagy.
Argentin szajáka (Pipraeidea bonariensis)
A tangarafélék családjába tartozik. Élőhelye: Argentína, Bolívia, Brazília, Paraguay és Ururguay. Trópusi és szubtrópusi esőerdők, cserjések, szavannák és ültetvények lakói. 4 alfaja ismert. Vonuló faj. Testhossza 17 cm. Egyedszáma stabil.
Ausztráliai zebrapinty (Taeniopygia guttata)
A díszpintyfélék családjába tartozik. 2 alfaja ismert. Élőhelye: Ausztráliában mindenhol megtalálható, kivéve a tengerpart nedves bozótosait és az esőerdőt. Élnek még az indonéziai Kis-Szunda-szigeteken is. Betelepítették Naurura, Puerto Ricóba és Portugáliába. Sikertelen betelepítési kísérletek történtek Új-Zélandon és Tahitin is.Testhossza 10 cm, testtömege 8–9 gramm.Társas életet él. Táplálék: fűmag, muharmag, köles, fénymag, rovarok és zöldeleség. Szeretik a fürtös kölest. Állandó mozgásban van, és sokat eszik. Élettartam: 10-12 év fogságban. Ivarérett: 11 hetesen. Fészekalj 3-7 fehér tojás. Költési idő: 12-16 nap, mindkét szülő részt vesz benne. Kirepülés 22 naposan. Ausztrália 1960-ban betiltotta az országból a madárkivitelt.
Ázsiai trogon
A trogonfélék családjába tartozik. 40 faja ismert. Élőhelye: Dél- és Délkelet-Ázsia erdői,és Kína legdélebbi része.40 faja ismert. Az aztékok egykori szent madara, a kvézál is ebbe a rendbe tartozik. Tápláléka: ízeltlábúak, kis gyíkok és gyümölcsök.
Ázsiai koel (Eudynamys scolopacea)
A kakukkfélék családjába tartozik. Élőhelye: Dél- és Délkelet-Ázsia.17 alfaja ismert. Testhossza 45 cm. A nemek színe eltérő. Mindenevő.Tápláléka: rovarok, hernyók, kis gerincesek, gyümölcsök, nagyobb magvak és kisebb madarak tojásai. Fészekparazita: tojásait a dzsungelvarjú és indiai varjú fészkébe csempészi.
Barkóscinege (Panurus biarmicus)
Egyetlen faj. 3 alfaja ismert. Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban. Európában ritka és rendszertelen költő madár. Élőhelye: Németország északkeleti része, Hollandia,és Ausztria. Természetes élőhelyei a mocsarak, tavak, folyók és patakok környéke. Állandó, nem vonuló faj. A legnagyobb egyedszámban található meg Közép-Ázsiától Mandzsúriáig. Magyarországon állandó, rendszeres fészkelő.Testhossza 12-13 cm, szárnyfesztávolsága 16-18 cm, testtömege 12-18 gramm. Tápláléka:Tavasszal és nyáron rovarok, apró csigák és pókok, télen a nád magja.Ivarérett: 1 évesen. Évi 2-3 költés. Fészekalja a nádas között 5-7 fehér tojás. Költési idő: 12-13 nap, mindkát szülő részt vesz. Kirepülés: 9-13 nap után.
Természetvédelmi értéke: 50 000 Ft.
Barnásfehér pirók (Carpodacus thura)
Búbosbanka (Upupa epops)
A bankafélék családjába tartozik. Az egyetlen faj. Élőhelye: Ázsia, Európa és Észak-Afrika. Afrika középső részén telel. Öreg erdők, rétek, legelők lakója. 8 alfaja ismert. Testhossza 25-29 cm, szárnyfesztávolsága 44-48 cm, testtömege 45-87 gramm. Vonuló faj. Rigónál nagyobb, tarka tollazatú. Fején jellegzetes, sugarasan felmereszthető tollbóbitát visel, amely nyugalmi állapotban a tarkóra simul. Tápláléka: giliszták, lárvák, kukacok, pajorok és rovarok (cserebogár, lótetű, sáska és tücsök főként). Fészekalja: 5-10 tojás, költési idő: 16-19 nap. Az utódok etetésében mindkét szülő részt vesz. Kirepülés: 26-27 nap után. Nálunk rendszeres fészkelő márciustól szeptemberig.
Érdekesség: Budapesten a Madárdombon utcát neveztek el róla.
Barátpapagáj vagy remetepapagáj (Myiopsitta monachus)
A papagájfélék családjába tartozik. Élőhelye: Argentína, Bolívia, Brazília, Paraguay és Uruguay. Trópusi és szubtrópusi esőerdők és szavannák, emberi környezet. 4 alfaja ismert. Állandó, nem vonuló faj. Kedvelt kalitkamadár. Testhossza 29 cm, szárnyfesztávolsága 43-48 cm, testtömege 90-140 gramm. Homloka világosszürke, a fejtető és a tarkó zöldes, pofatájéka és torka világosszürke. Testének többi része barnás-, illetve sárgászöld. Több család kolóniát alkot. Több száz madár is összeverődhet. Tápláléka: gyümölcsök, lárvák, magvak és rovarok. Fészekalja: 5-8 tojás, költési idő: 26 nap. Egyedszáma növekvő.
Bokermann-pipra (Antilophia bokermanni)
A piprafélék családjába tartozik. Élőhelye: Brazília északkeleti része, Chapada do Araripe hegység nagyon kis területén. Testhossza 15-15,5 cm, testtömege 19-20,5 gramm.A hím feje teteje és tarkója piros színű, a tollazata nagy része fehér, fekete szárnya (kivéve a szárny-fedőtollakat) és farka van. A tojó tollazata olivazöld színű. Tápláléka: gyümölcsök. Egyedszáma 700 alatti és csökken.
Borneói kitta (Cissa jefferyi)
A varjúfélék családjába tartozik. Élőhelye: Délkelet-Ázsia, Borneó szigete, Indonézia és Malajzia. Trópusi vagy szubtrópusi esőerdők lakója. Állandó, nem vonuló faj. Testhossza 35 cm. Elterjedési területe nagyon nagy.
Diadém motmot (Momotus momota)
A motmotfélék családjába tartozik. Élőhelye: Argentína, Bolívia, Brazília, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Paraguay, Peru, Surinaem és Venezuela. Trópusi és szubtrópusi Állandó, nem vonuló faj. 20 alfaja ismertesőerdők és lombhullató erdők, folyóvizek közelében. Testhossza 38-43 cm, testtömege 77-145 gramm. Magányos életmódú, hajnalban és alkonyatkor aktív. Tápláléka: gyíkok, gyümölcsök és rovarok. Elterjedési területe rendkívül nagy.
Díszes kitta (Urocissa ornata)
A varjúfélék családjába tartozik. Élőhelye: Srí Lanka. Trópusi vagy szubtrópusi esőerdők és ültetvények lakója. Állandó, nem vonuló faj. Tápláléka: apró gyíkok, békák, rovarok és gyümölcs is. Elterjedési területe kicsi és csökken.
Díszes pipra (Chiroxiphia caudata)
Élőhelye: Argentína ÉK-i, Brazília DK-i része és Paraguay. Szubtrópusi és trópusi síkságok és hegyi esőerdők állandó lakói. Nem vonuló faj. Testhossza 15 cm, testtömege 25,6 gramm.
Tápláléka: gyümölcsök és rovarok. Elterjedési területe igen nagy, stabil az egyedszáma. 5 faja ismert.
Európai szalakóta (Coracias garrulus)
A szalakótafélék családjába tartozik. Élőhelye: Eurázsia erdős sztyeppjei, Észak-Afrika nyugati része, Ázsiában Indus-völgyéig. Nálunk kizárólag az Alföldön és Mezőföld déli részén fészkel. Természetvédelmi értéke 500 000 Ft. 2 alfaja ismert. Testhossza 29-32 cm, szárnyfesztávolsága 52-73 cm, testtömege 120-160 gramm. Tápláléka: apró rágcsálók, csigák, madárfiókák, nagyobb rovarok, ritkábban hüllők és kétéltűek. Vonuló madár. Fészekalja 4-6 tojás, költési idő 18-19 nap. A szülők felváltva kotlanak. Kirepülés 26-28 nap után.
Északi bíborfecske (Progne subis)
A mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, száraz erdők és cserjések, mocsarak és tavak környékén, valamint legelők és városi régiók.Testhossza 19 cm, testtömege 48-64 gr.Nemek színe eltérő. Társas vándormadár. Tápláléka: rovarok,melyet repülés közben kap el. Élettartam: maximum 8 év. Ivarérett: 1-2 évesen. A költési időszak áprilistól júliusig tart. Évente legfeljebb 3-szor költ. Egy fészekaljban 4-6 fehér tojás található, melyeken mindkét szülő, de azért inkább a tojó 16 napig kotlik. A fiatal madarak 24-28 nap után repülnek ki. Az elterjedési területe rendkívül nagy.
Fahéjszínű galambocska (Columbina talpacoti)
Fakó pufókgerle (Leptotila pallida)
Homokszínű galambocska (Columbina minuta)
Ibolyakolibri (Colibri coruscans)
A kolibrifélék családjába tartozik. John Gould angol ornitológus írta le 1846-ban. 3 alfaja ismert. Élőhelye: Dél-Amerika északi és nyugati réze, Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Ecuador, Guyana, Kolumbia, Peru és Venezuela területe. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők, bokrosok és gyepek, valamint másodlagos erdők, ültetvények, vidéki kertek és városi környezet. Testhossza 14 cm, testtömege 5-7 gramm. Tápláléka: nektár és kisebb repülő rovarok. Csésze alakú fészkét növényi részekből, tollakból és mohából építi, pókhálóval rögzíti a talaj közeli ágakhoz.
Jambu gyümölcsgalamb
A galambfélék családjába tartozik. Élőhelye: Délkelet-Ázsia, Brunei, Indonézia, Malajzia, Mianmar, Szingapúr és Thaiföld. A trópusi és szubtrópusi esőerdők és mangroveerdők lakója. Vonuló faj. Testhossza 22-28 cm. Tápláléka: valószínűleg gyümölcsök.
Jasszána (Jacana spinoza)
A levéljárófélék családjába tartozik. Élőhelye: Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Panama, Paraguay, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago, Uruguay és Venezuela mocsaras vidékei. Tápláléka: rovarok, és más ízeltlábúak, magvak,és vízi növények.
Jégmadár (Alcedo atthis)
A jégmadárfélék családjába tartozik. Élőhelye: Afrika, Ázsia és Európa. Kisebb folyók és patakok, erdőszélek lakója. 8 alfaja ismert. Testhossza 16-17 cm, szárnyfesztávolsága 24-26 cm, testtömege 34-46 gramm. Zömök testalkatú madár, rövid farokkal és egyenes, hegyes csőrrel. Tápláléka: halivadék. Vándorló faj.
Kaffer szövőpinty (Ploceus velatus)
A szövőmadárfélék családjába tartozik. Élőhelye: Afrika déli része. 3 alfaja ismert. Testhossza 11-14,5 cm. Nagy telepekben fészkel. A fészek faágra épített, fűből szőtt építmény.
Kármingyurgyalag (Merops nubicus)
A gyurgyalagfélék családjába tartozik. Élőhelye: Közép-Afrikában, Szenegáltól keletre Etiópiáig, valamint Angolától keletre Tanzániáig. A trópusi és szubtrópusi mangroveerdők, cserjések, mocsarak, szabannák, tavak, folyók és patakok lakója. Vonuló faj. Társas lény. Egyedszámát 5 millióra becsülik. Testhossza 24-27 cm, faroktoll hosszúsága 9,5 cm, testtömege 34-59 gramm. Tápláléka: hangyák, a levegőben repülő rovarok (méhek és sáskák). Ivarérett: 1 évesen. Fészakalja: 2-3 tojás (de néha több), költési idő: 20 nap. Kirepülés: 30 nap után. Közeli rokona nálunk is fellehető. Elterjedési területe nagy.
Keleti szivárványos galamb (Columba delegorguei)
Kéksárga ara (Ara ararauna)
Kétszínű gyümölcsgalamb (Ducula bicolor)
Malkoha (Phaenicophaeus)
A kakukkfélék családjába tartozik. Élőhelye: Brunei, Indonézia, Malajzia, Mianmar,Szingapúr ésThaiföld szubtrópusi vagy trópusi nedves erdői.Tápláléka: rovarok, köztük hernyók, kabócák, tücskök, bogarak és sáskák.
Manakin (Anthilopia galeata)
A manakin család 54 fajának egyike. Élőhelye: Argentína, Dél-Brazília, valamint Trinidad és Tobago. Kizárólag erdei madarak. Testhossz 7-15 cm. Testtömege 8-30 gramm. Tápláléka: bogyók, gyümölcsök és rovarok. A tojásokból 18-21 nap után kikelő utódok 13-15 nap után önállósodnak.
Mandarinréce (Aix galericulata)
A récefélék családjába tartozik. Közepes méretű ázsiai díszmadár. Származási helye: Kelet-Ázsia, de veszélyeztetett faj lett. Víz közeli lombos erdők lakója. Testhossza 41-49 cm, szárnyfesztávolsága 65-75 cm. Becsült száma 65 000. A hím különösen díszes. Viszonylag csendesek. A párok évekig együtt maradnak. Ivarérett: 1 évesen. Sötétedés után aktív. Tápláléka: csigák, kisebb halak, magvak és rovarok. Fészekalja: 9-12 tojás, költési idő: 29-30 nap. Az utódok 6 hét után önállósodnak. Húsa kevéssé ízletes.
Nyugati szivárványos galamb (Columba iriditorques)
Paradicsommadár (Paradisaeidae)
A paradicsommadár-félék családjába tartozik. Káprázatos párzási rítusaik vannak. 47 faja ismert. A nőstények tollazata egyszerű, nem feltűnő. A hímek színpompás tollaikkal hívják fel magukra a tojók figyelmét a nász idején. A díszes tollú hímeket tollaikért vadászták.
Paradicsom tanager (Tangara chilensis)
Testhossza 13,5 és 15 cm.Élőhelye: az Amazonas őserdői, Bolívia, Brazília, Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela nedves trópusi és szubtrópusi erdői.
Pápapinty (Passerina ciris)
A kardinálispintyfélék családjába tartozik. Élőhelye: USA délkeleti része, Mexikó. Vonuló faj, a telet Közép-Amerikában, Kubában, és a Bahama-szigeteken tölti. Trópusi és szubtrópusi cserjések, erdők és szántóföldek lakója. 2 alfaja ismert. Testhossza 13 cm, szárnyfesztávolsága 20-22 cm, testtömege 13-19 gramm. A hím az egyik legszínpompásabb madár. Feje kék, a szárnyak zöldek, testalja pedig rózsaszínű. A tojó kevésbé feltűnő barnás és sárgás színárnyalatokkal. Fészekalja: 3- 4 tojás. Tápláléka: magvak és rovarok. Egyedszáma stabil.
Rézszínű galamb
A galambfélék családjába tartozik. Élőhelye: Dél- és Délkelet-Ázsia, Banglades, India, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Srí Lanka, Thaiföld és Vietnám. A trópusi vagy szubtrópusi esőerdők, mangroveerdők, cserjések, szántóföldek és ültetvények lakója. Állandó, nem vonuló faj. Egyedszáma csökkenő.
Rizspinty (Lonchura oryzivora)
A díszpintyfélék családjába tartozik. Élőhelye: Indonéziában Bali, Borneó, Jáva és Szumátra. Ázsiában:Kína, Tajvan, Japán, a Fülöp-szigetek, Mianmar, Thaiföld, Srí Lanka szigete, Malajzia. Afrikában Tanzánia és Zanzibár szigete. Ezenkívül Florida, Puerto Rico szigete, Hawaii-szigetek, Fidzsi- szigetek és karácsony-szigetek. Honosítása nem sikerült: Ausztrália, India, a Comore-szigetek, Mauritius, Seychelle-szigetek és Új-Zéland. Testhossza 14 cm. Nagyobb, zömök testű. tetszetős, intelligens, rendkívül szívós. Nálunk is elterjedt. Tápláléka: jelentős részben a rizs, nevét is innen kapta. Ivarérett: 3-6 hónaposan. Fészekalja 6-7 fehér tojás. Költési idő: 15 nap, mindkét szülő részt vesz. Kirepülés 4 hét után. Az egyik legkedveltebb díszmadár.
Érdekesség: Kínában már 400 éve kitenyésztették a fehér szinváltozatot. De létezik még fahéjszínű, krémszínű, ezüstös és kékes színű is.
São Tomé-i szivárványos galamb (Columba malherbii)
Sárgás gyümölcsgalamb
A galambfélék családjába tartozik. Élőhelye: Csendes-óceán délnyugati részén, Amerikai Szamoa, Fidzsi-szigetek, Szamoa és Tonga. A trópusi és szubtrópusi esőerdők és városi területek. 2 alfaja ismert. Nomád faj. Testhossza 23 cm, testtömege 85-93 gramm. Egyedszáma csökken, de elterjedési területe nagy.
Sörényes galamb (Caloenas nicobarica)
Élőhelye: India, Nicobár-szigetek, Indonézia, Malajzia, Palau, Pápua Új-Guinea, a Fülöp-szigetek, a Salamon-szigetek, Thaiföld, Kambodzsa és Vietnám területe. A trópusi és szubtrópusi esőerdők, mangroveerdők és cserjések.Testhossza 38 cm, testtömege 460-600 gramm. Tápláléka: gyümölcsök és magvak. Fészekalja 1 tojás, amit fákra vagy bokrokra rak. Sörénye felborzolásával udvarol.
Szatír tragopan (Tragopan satyra)
Csillagos tragopanként is ismert. Élőhelye: Bhután, India, Nepál, Ny-Kína és Tibet magas hegységei, 1800-3900 m magassagban.Kakas testhossza 67-72 cm. A tojó csak 58 cm. A kakasok testtömege 1,5-2 kg, míg a tojók csupán 1 kg-osak. Tápláléka:füvek,levelek, magvak és rügyek. Magányos életmódú. Fészekalja 4-8 tojás, amit a tojó 30 nap alatt kikölt. A fiókák kikelésük után pár órával már anyjukat követik.
Szivárványlóri (Trichoglossus chlorolepidotus)
Takahe (Porphyrio hochstetteri)
A guvatfélék családjába tartozik. Élőhelye: Új-Zéland Déli-szigete, Fiordland Nemzeti Park. Magashegységekben él, hideg időben alacsonyabb területre húzódik. Testhossza 63 cm. Csőre és homlokpajzsa erősen vörös. Lába erős és szintén vörös. Tollazata kék, zöld és barna. Tápláléka: pázsitfüvek magvai és zöld részei.Egy életre választ párt. Fészekalja: 1-2 tojás. A fiókák feketék, csőrük is fekete. Kihaltnak hitték, de mára már 180-250 költőpárt védenek törvényileg. Mana-szigetre – telepítették be, ahol azóta kisebb kolóniák alakultak ki.
Tarka asztrild (Pytilia melba)
A díszpintyfélék családjába tartozik. Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban. 8 alfaja ismert. Élőhelye: Afrika szaharai részein, a tövises-bozótos, füves területek és a száraz erdők. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi gyepek, szavannák és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.Testhossza 14 cm. 1874-ben hozták be első példányait Európába, majd 1936-ban sikerült először tenyészteni Angliában. Fészkét sűrű bozótosba építi. Tápláléka: ezóta magkeverék, gyommagvak (nyáron féléretten), csíráztatott mag, saláta, tyúkhúr. Fiókaneveléshez élő eleség: a levéltetű, muslica, apró lisztkukac, apró tücskök stb. Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil.
Tigrispinty
Díszpintyfélék családjába tartozik. 2 alfaja ismert. Élőhelye: Ázsia déli része, Banglades, Kambodzsa, Kína, Egyiptom, India, Indonézia, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Thaiföld és Vietnám. Mesterségesen telepítették be Spanyolország déli részébe, Portugáliába, a Fülöp-szigetekre, Japánba, a Fidzsi-szigetekre, a Hawaii szigetekre, Réunionra, Egyiptomba és Puerto Ricóra is. Nem sikerült meghonosítani: az Andamán-szigeteken, Srí Lankán, Tahitin, Mauritiuson és a Comore-szigeteken. testhossza 10 cm. Tápláléka: csíráztatott magvak,fénymag, fűmagvak, hangyabáb, köles, lisztkukac, muharmag, rizs, saláta, tojásos eleség,. Alkalmazkodóképessége kiváló. Fészekalja 4-7 tojásból áll, melyen 11-14 napig kotlik.
Turakó
Élőhelye: Afrika NY-i és középső részei. Trópusi esőerdők és a szavanna erdőcsoportjaiban. Testhossza 75 cm.
Tüzeshasú hegyitangara (Anisognathus igniventris)
Animációk:
kvezál
kvezál
