Azok a csodálatos SZÍNEK

Minden téma, ami a "Színimádókat" érdekelheti!

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

BARNA ÁLLATOK

Az alábbi listán (a teljesség igénye nélkül) olyan állatok szerepelnek,amelyek nevei valamilyen módon tartalmaznak barna színt,színárnyalatot vagy valamilyen kapcsolatban vannak a fénnyel, a láthatósággal.

EMLŐSÖK:

Barna bőgőmajom (Alouatta guariba)

Élőhelye: Argentína és Brazília. 2 alfaja ismert. Testhossza 45-59 cm. Farokhossz 48-67 cm. A hím kissé nagyobb, mint a nőstény. 2-11 fős csapatokban él. Tápláléka: gyümölcsök, levelek és virágok.

Barna delfin (Phocoena phocoena)

Élőhelye: Európa óceáni partjainál. Az Északi-foktól a Balti-tengerig, és a Földközi-tengerig. A Fekete-tengerben is gyakorinak mondható. A hidegebb vizeket kedveli. 3 alfaja ismert. Testhossza 140-170 cm, testtömege 55-65 kg. Az igazi delfinekkel ellentétben, nem ugrál ki a vízből, általában rövid ideig láttatja magát. Háta mindig fekete, hasa pedig fehér. Tápláléka: halak, kalmárok, világító krillek, polipok és rákok. 1-12 egyed képez egy csoportot. Az utódok 10-11 hét után jönnek a világra. Az újszülöttek hossza 67-85 cm, testtömegük 5 kg.

Érdekesség: Víz alatt akár 6 percig is kibírják levegő nélkül.

Barna hiéna (Hyaena brunnea)

barna hiéna

Élőhelye: Afrika déli része. A legtöbbjük a Namib-sivatagban és a Kalahári-sivatagban él. De Zimbabwe szavannáin is előfordulnak. Átlagos testhossza 140-144 cm, testtömege 28-47 kg. A hím kissé nagyobb a nősténynél. Magányosan vagy párban él. Élettartama: max. 25 év. Tápláléka: döghús, kisebb emlősök, gyümölcsök, halak, hulladékok, tojás. Éjjel aktív.

Érdekesség: Táplálékszerzésekor akár 30 km távolságot is megtesz.

Barna hosszúfülű-denevér(Plecotus auritus)

A simaorrú denevérek családjába tartozik.Élőhelye: Írországtól és Norvégiától keletre Kína északi részéig, Koreáig. India és Nepál északi területein. 4 alfaj ismert.Testhossza 4,1-5,1 cm.Farokhossz 3,4-54 cm. Magassága 1 cm. Testtömege 5-10 gr. Óriási fülét szárnya alá húzza pihenéskor. Magányos életmódú. Téli álom:novembertől március végéig. Helyhez kötött, mert 40-60 km-nél messzebbre nem megy. Szürkületkor és éjjel aktív. A nyílt területeket kedveli. Alacsonyan repül.Tápláléka: bogarak,bőrszárnyúak, fülbemászók, kétszárnyúak, lepkék és kisebb mértékben recésszárnyúakat fogyaszt. Nem csak a levegőben vadászik, de bövényekről és a falról is leszedi zsákmányát. Június közepén a nőstények többnyire 1, ritkábban 2 utódot hoznak a világra.

Barna késeidenevér(Eptesicus fuscus)

A simaorrú denevérek családjába tartozik. Élőhelye: Alaszka déli része, Kanada egyes részein, Közép- és Dél-Amerikában, USA területein. 12 alfaja ismert. Testhossza 6 cm, a nőstény némileg nagyobb a hímnél, farokhossz 2,5-7,5 cm. Testtömege 14-18 gr. Nagyobb termetű a többi denevérnél. Éjjel aktív. Tápláléka: rovarok. Élettartam: 18 év. Ivarérett: 1-2 évesen. Párzás november és március közt. Vemhesség 2 hónap, az utódok száma 2.1 gyerekszobában 200-300 kölyök is lehet.

Barna kúszóegér(Dendromus mystacalis)

A kúszóegerek családjába tartozik. 12 faja ismert. Először 1863-ban írták le.

Barna kúszósül(Sphiggurus vestitus)

A kúszósülfélék családjába tartozik. 7 alfaja ismert. Élőhelye: Észak-Amerika erdős területei. Testhossza 65-86 cm, farokhossz 15-30 cm, testtömege 3,5-7 kg. A hímek akár 18 kg-ot is elérhetik, Észak-Amrika 2. legnagyobb rágcsálója a hódok után. 30 ezer tüske hordozója. A tüskék hossza 7,5 cm, vastagsága 2 mm. Ezek nyugalmi állapotban a testhez simulnak,veszély esetén felállnak, végükön apró kampók. A fák teteján tanyázik. Tápláléka: fakéreg,fenyőtű, levelek,magok, rügyek és termések. A földön lassú és nehézkes mozgású. Magányos, éjjel aktív. Élettartam: 17 év. Természetes ellenségei:amrikau uhu, coyot, farkas, halásznyest, medve, puma és szirti sas. Ivarérett: 1,5-2,5 év. Vemhesség: 205-215 nap, utódok száma lehet 1,2 vagy 3. Az utódok tüskéi lágyak, születésük után keményedik meg.

Érdekesség: bőre antibiotikumokat tartalmaz.

Barna langur (Presbytis rubicunda)

barna langur

A langurok 4 alfajának egyike. Élőhelye: Srí Lanka. Trópusi esőerdők, monszunövezetek bozótosai, örökzöld erdői. Közepes méretű és hosszú farkú. Testhossz a hímeknél 35-50 cm, farokhosszuk 67-85 cm, testtömegük 3,4-9,4 kg. A nőstények testhossza 45-60 vm, farokhosszuk 62-82 cm, testtömegük 3,1-9 kg. Nappal aktív, többnyire fákon él, néha lejön a talajra is. A csoportokban 1 hím, 17-7 nőstény és az utódok vannak. Az ivarérett hímek 2-14 fős csoportokat alkotnak. Vemhesség 195-210 nap, utódok száma 1. A hímek nem vesznek részt az utódnevelésben. Tápláléka: magvak, 60 %-ban leveleket, 28 %-ban gyümölcsöt, 12 %-ban virágot esznek.

Barna egér maki (Microcebus rufus)

Más néven: eulemurok. Élőhelye: Madagaszkár és Comore-szigetek. Testhosszuk 35-40 cm, farokhossza 45-65 cm, testtömegük 1-3 kg. Lombkorona lakók, nappal pihennek és napoznak. Tápláléka: kizárólag gyümölcsök. Csoportokban 3-5 egyed él. Ivarérett: 2-3 évesen. Az ágvillák közá levelekből rakott fészkekből az utódok 3 hét után másznak ki.

Barnamaki (Eulemur fulvus)

barna maki

A makifélék családjába tartozik. Élőhelye: Madagaszkár keleti és nyugati részeinek erdői. Testhossza 43-50 cm, farokhossza 42-51 cm. Testtömege 2-3 kg. Csoportban él, a lombkoronában. Tápláléka: gyümölcsök, hajtások, levelek és rovarok. Vemhesség: 125 nap, utódok száma 1. Ivarérett: 1,5 évesen. Élettartam: 26 év. Nálunk Nyíregyházán és Pécsett látható.

Barna medve (Ursus arctos)

barna medve

Élőhelye: az Eurázsiai kontinens mintegy fele, Alaszka, USA és Kanada nyugati része. Hazánk területéről 1850-1860-as években kipusztult. Testhossza 100-280 cm, testtömege 80-680 kg. Tápláléka: mindenevő, nyáron főként növényeket, terméseket, hagymákat fogyaszt. Emellett kisemlős, rovar vagy szarvas termetű zsákmány,ízelt lábúak, molylárvák, méz. Olykor a dögöt sem veti meg. A fekete medve is lehet zsákmánya. Bármelyik napszakban lehet aktív. Általában magányos életmódúak, nem territoriálisak.Vemhesség 6-8 hét, utódok száma 2-3. A kölykök csupaszok és vakok. Születési súly 340-680 gramm, de 3 hónaposan már 15 kg-osak, a 6. hónapra elérik a 25 kg-ot. Anyjukkal 3-4 évig élnek együtt, ivarérettek 4-6 évesen lesznek. Élettartam: vadonban 25 év, fogságban 50 év is lehet. Érdekesség: húsa évezredek óta kedvelt csemege, de alaposan meg kell főzni vagy sütni,mert gyakori egy parazita fertőzés. Főleg a sok halat fogyasztó medve húsa a legfinomabb.

Barna mongúz (Herpestes fuscus)

A mongúzfélék 32 fajának egyike. Élőhelye: Afrika, Ázsia és Dél-Európa, a sivatagoktól a trópusi esőerdőig. Ragadozó életmódúak. Tápláléka: különféle gerinctelenek, kistestű gerincesek és növényi részek. Erősen talajhoz kötött életmódúak. Föld alatti üregeiket maguk ássák.

Barna pávián(Theropithecus gelada)

A cerkófmajomfélék családjába tartozik. Nevezik még dzseládapáviánnak. dszeládának vagy hegyi páviánnak is. 1835-ben írták le. Élőhelye: kizárólag Eritrea és Etópia magasföldi füves szavannáin. Többségük 2000-5000 m-es magasságban él. A hímek kissé nagyobbak a nőstényeknél. A hímek testhossza 69-74 cm, farokhossza 45-50 cm, testtömege 20 kg körüli. A nőstények testhossza 50-65 cm, farokhossz 31-40 cm, testtömegük 15 kg körüli. 2 alfaja ismert. Tápláléka: kizárólag növények,friss zöld fű, magvak, gumó,gyümölcs és virág. Csapatokban élnek, 1 hímmel és 2-6 nőstény, illetve utód.A valódi vezetők a nőstények. Nem territoriálisak. 27 különféle hanggal kommunikálnak. Ivarérettek: nőstények 4-5 évesen, a hímek 5-7 évesen.Vemhesség: 5-6 hónap, utódok száma 1. Élettartam: állatkertben 30 év is lehet. Nálunk Szegeden és Veszprémben látható.

Barna pókmajom (Ateles hybridus)

barna pókmajom

Élőhelye: Kolumbia és Venezuela. A hímek testtömege 10 kg-nál több, a nőstényeké 7 kg is lehet. Farok hossza 75-80 cm. Az elmúlt 45 évben populációjuk 80 %-kal csökkent, kihalófélében levő faj.

Tibeti barnamedve(Ursus arctos pruinosus)

Ismertebb nevén: kék medve. A barna medve egyik alfaja. Annyira ritka, hogy vadonban csak elvétve látható.

Barnás repülőkutya (Pteropus brunneus)

Élőhelye: Ausztrália Queensland északkeletre levő Percy-szigeteken volt honos. Testhossza 21 cm, szárnyfesztávolsága 11,8 cm, testtömege 200 gramm volt. Rövid szőrzet és háromszögletű fülek jellemezték. 1992-ben kihalt fajjá lett minősítve.

NEM NEVÜKBEN BARNA ÁLLATOK

Dingó (Canis lupus dingo)

Élőhelye: Ausztrália tipikus állata, Délkelet-Ázsiában is megtalálható. Testhossza 80-100 cm, testtömege 10 kg. Bundája jellegzetes vöröses-barna színű. Egyes vélemények szerint egy visszavadult házikutya fajta, mások szerint viszont a farkas egyik alfaja. Nehezen szelídíthető, az ember társaságát nem kedveli. Csapatban él, bár a fiatal hímek egyedül vadásznak. A szuka 10-12 hímből választja ki a domináns hímet. Ivarérett: 2 évesen. Vemhességi ideje 63 nap, utódok száma maximum 8. Ellátásukban a domináns hím is részt vállal. Területét bármikor kész a behatolóktól megvédeni. Lesből támad. Tápláléka: az erszényes emlősök s mivel ezek éjszakai állatok, a dingó is inkább éjjel vadászik.De nem veti meg a üregi nyulat, gyíkot,rovarokat,vízi madarakat, lárvákat és a madártojásokat sem. Ha úgy adódik, az állati tetemeket is "eltakarítja". Többed magával a szürke óriáskengurut is megtámadja, de a rúgásokat igyekszik elkerülni.

A birkatenyésztők sem szeretik, mert a birkákra is veszélyt jelent.

Elefántcickány

Az elefántcickány-alakúak rendjének egyetlen családja, amelybe 15 faj tartozik. Élőhelye: Afrika sivatagos, félsivatagos területei, valamint Kelet-, Közép- és Dél-Afrika szavannái és trópusi erdői. Testhossza 10-30 cm, fajonként a farokhossz eltérő, 8-25 cm közötti. A legnagyobb faj testtömege 540 gr. A szőrzet színe is fajonként eltérő, de többnyire sárgásbarna vagy barnán árnyalt. Orruk ormányszerűen megnyúlt. Hajnalban és sötétedéskor a legaktívabbak. Magányosan élnek, de területük megosztására hajlamosak. A vemhességi idő: 42-65 nap között. Utódok száma 1 vagy 2. Ivarérett: 5-7 hetesen.

Kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus)

A világ egyetlen tojásrakó emlőse. Testhossza 50 cm, testtömege 700-2400 gramm. A hímek nagyobbak a nőstényeknél, foguk nincs. Tápláléka: kisebb halak, rákok, vízi rovarok. A nőstények a vájt üregekbe 2-3 tojást raknak. A fehér tojások gömb alakúak, lágyhéjúak, 11 mm átmérőjűek. A kikelt utódok vakok és csupaszok, az anya 3-4 hónapig gondozza őket.

Kafferbivaly (Syncerus caffer)

Más néven fokföldi bivaly. Élőhelye: Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, Etiópia, Kenya, Mozambik, Namíbia, Szomália, Zambia, Zimbabwe, Tanzánia, valamint Afrika középső és nyugati területei. A nyílt szavannáktól a sűrű bozótosokig, bárhol előfordulhat. 5 alfaja ismert. A hím marmagassága 150 cm, testtömege 680 kg, a nőstény magassága 10-15 cm-el kisebb, testtömege 500-600 kg. Rendkívül erős állat. Képes az oroszlánoktól is megvédeni magát, az emberre is veszélyes. A leopárd és a foltos hiéna is csak borjakat képes elejteni. Nem sikerült háziasítani. A bikák 8 évesen, a tehenek 5 évesen ivarérettek. Vemhesség: 11,5 hónap. Az idősebb bikákat kiveti a csorda, ők külön csoportokat alkotnak. Fogságban ritkán láthatók.

Kinkaju (Potos flavus)

Mézmedve.

Közönséges tapír (Tapirus terrestris)

Más néven dél-amerikai tapír. Élőhelye: Dél-Amerika északi részétől Dél-Brazíliáig, Észak-Argentínáig a trópusi erdőkben, mocsarakban folyóvizek mellett. Kedveli a 27 fok-ot és a 75 %-os relatív páratartalmat. A sertéseknél valamivel nagyobbak, testtömegük 150-250 kg. Többféle színváltozata van. Tápláléka: falombok, gyümölcsök, hajtások, vízinövények. Magányos életmódú. Rendszerint ugyanazon a csapáson jár. Külső paraziták ellen dagonyázással, fürdéssel védekezik. Ellenségei: anakondák, jaguárok, kajmánok és pumák. A nőstények csak 2 napig képesek termékenyek lenni. Vemhesség: 335-439 nap, utódok száma 1 vagy 2. Az újszülöttek csíkos mintázata 6-8 hónapos korokban kezd eltűnni. Felnőttkori testméretüket 18 hónapos korukra érik el. Élettartam: fogságban 35 év is lehet. Nálunk Budapesten, Debrecenben, Győrben, Nyíregyházán és Veszprémben látható.

Kúszókenguru (Dendrolagus)

Élőhelye: Új-Guinea hegy- és síkvidéki erdőiben, Északkelet-Ausztráliában. Testhossza 52-90 cm, farok hossza 42-94 cm, Testtömege 4-18 kg. Fajtól függően sokféle színezetük létezik. Éjjel aktívak, magányos életmódúak vagy 4 egyedből álló csoportokban élnek. Táplálék: gyümölcsök és levelek. Ivarérettek: 18- 24 hónapos korban. Vemhesség 1 hónap, amiből 1 utód jön világra. Az anyja erszényében 400 napot tölt el az utód.

Oroszlán (Panthera leo)

A macskafélék családjába tartozik.Termetre a tigris után a 2. helyen van. Az afrikai falka egyedszáma 25 ezerre csökkent. Állománya rohamosan csökken.Élőhelye: Fekete-Afrika. Fás területeken, bozótosokban és félsivatagos tájakon egyaránt megtalálhatók. Legtöbbjük Közép- és Dél-Afrika országaiban él. 17 alfaja ismert. A hím testtömege 145,4-250 kg, a nőstényeké 83-182 kg.Élettartam: vadonban 10-15 év, állatkertben 20 év.

Nálunk Győrben, Nyíregyházán és Szegeden látható. A hímek sörénye 1 éves korukban kezd növekedni, színük az életkorral sötétedik. Elsődleges célja a nyak és torok védelme. Hűvösebb éghajlatnál vastagabb a sörény, az ázsiai oroszlánok sörénye ritkább. Sörény nélküli oroszlánok élnek: Kenyában, Szenegálban és Szudánban. A sörényt jelentősen befolyásolja a tesztoszteron szint. Húsevő tagadozók: főként antilopok, fiatal elefántok, kafferbivalyok,zebrák, zsiráfok.Lehetnek dögevők is. A nőstények napi adagja 5 kg, a hímenél 7 kg hús. Általában a nőstények vadásznak. A falkák rokoni kapcsolatok kialakulásából. A hímek ivarérettek: 2-3 éves korban. Vemhesség: 110 nap, utódok száma 1-4. Természetes ellenségeik: foltos hiénák, hiénakutyák, krokodilok és más oroszlánok. A heraldikában gyakori ábra.

Érdekesség: Dél-Afrikában, Timbavatiban élnek fehér oroszlánok. Mindössze 200 egyed van belőlük. Kihalóban lévő színváltozat. Fogságban 500 egyedük van, állatkertekben is ritka.

Saiga (Saiga tatarica)

Élőhelye: Közép-Ázsia hatalmas füves síkságai. Kínából a 60-es években pusztult ki. Testhossza 108-146 cm, marmagassága 60-80 cm, testtömege 21-51 kg. Farokhossz 6-13 cm. A bakok nagyobbak a nőstényeknél. Csak a hímnek van szarva. 30-40 fős csordákban él. Vándorláskor a csordák egyesülhetnek. Naponta 100 km megtételére is képesek. Tápláléka: lágy szárú növények, alacsony növésű bokrok, fűfélék, zuzmók, mintegy 120 növényfaj. Élettartam: 6-10 év. A hím 20 hónaposan, a nőstény 7-8 hónaposan ivarérett. Vemhesség 6-8 hónap, az utódok száma 2. Elválasztás 3-4 hónap után.

Érdekesség: aránylag egyszerre ellenek, így a szürke farkasok okozta veszteség kisebb.

Sivatagi róka (Vulpes zerda)

A kutyafélék családjának legkisebb termetű faja. Élőhelye: Észak-Afrika, a Sínai-félsziget és az Arab-félsziget sivatagos területei. Testhossza 24-41 cm, testtömege 0,7-1,6 kg, marmagassága 20 cm. Fülei nagyok 10-15 cm-esek, kiváló hallást és hőleadást biztosítanak. Nincs szagmirigye és csak 32 kromoszómával rendelkezik. Kisebb családi közösségekben él(10 egyed is lehet).Tápláléka: kisebb gerincesek, rovarok. 40-50 %-ban gyökerek, levelek és termések. Éjjel aktív. Üregei 120m2 nagyságúak lehetnek, 1-15 bejárattal. Vemhesség: 50-53 nap, utódok száma 2-4. Az 50 gr-os újszülötteknek 2 hét után nyílik ki a szeme. Élettartam: természetben 10 év, fogságban 12 év. Ivarérett: 6 -9 hónaposan. Magányos vadász. Nálunk Debrecenben, Nyíregyházán és Veszprémben láthatók.

HALAK,VÍZI ÁLLATOK

Barna gömbhal (Tetraodon miurus)

Élőhelye: Afrika, Kongó medence. A Congo folyó középső és alsó folyásánál. A fiatal példányok békések, a felnőttek viszont nagyon agresszívek.Tápláléka: ragadozó, kis halakat és élő eleségeket (szúnyoglárva, tubifex) eszik. A csigákat nem eszik meg. Várható életkor: 8-10 év. A Barna, vagy kongói gömbhalnak sokféle színvariánsa létezik: barna, vörös, narancssárga, szürke, sőt még fekete is.

Érdekesség: A halak gyakran beássák magukat a finom homokba, így álcázva magukat és onnan lesből támadnak az áldozatukra.

Barna diszkoszhal (Symphysodon aequifasciatus)

barna diszkoszhal

Élőhelye: Dél-Amerika gallyakkal eltorlaszolt, nyugodt vízei. A 4 alfaj egyike. A másik 3 ritkán kerülnek az akváriumokba. Testhosszuk 15 cm. Ivarérett: 18 hónaposan. Tápláléka: élő eleség, leginkább szúnyoglárva. A 150-200 ikrából 52 nap után kelnek ki az utódok. Életbe maradásukhoz a szülők segítsége szükséges. Önállóak 8 hét után lesznek.

ROVAROK:

Agyagbarna díszmoly(Borkhausenia fuscescens)

A díszmolyfélék családjába tartozik. Alfajai többek közt: ezüstcsíkos díszmoly, aranypettyes díszmoly, aranyfoltos díszmoly,fahéjbarna díszmoly, okkersárga díszmoly, fekete díszmoly.

Aranybarna díszmoly(Crassa unitella)

A díszmolyfélék családjába tartozik. Alfajai többek közt: ezüstcsíkos díszmoly, aranypettyes díszmoly, aranyfoltos díszmoly,fahéjbarna díszmoly, okkersárga díszmoly, fekete díszmoly.

Aranybarna sodrómoly(Eulia ministrana)

A szárny fesztávolsága 14-22 mm. Élőhelye: Európa, de Nagy-Britannia kivételével, Kis-Ázsiától keletre Kínáig,Koreáig és Japánig. Évente 2 nemzedéke fejlődik ki. A petéket a tápnövény leveleire rakják. Nálunk a lucernában, spárgában és a szamócában tehet kért. A hernyók május elejére fejlődnek ki, lepkerajzás májusban és júniusban. Tápnövények légyszárúak.

Aranybarna tőrösmoly(Cauchas leucocerella)

Viszonylag nagy termetű molylepkék. Hazánkban 30 fajuk él. A fiatal hernyók aknáznak, később száraz növényi részekből zsákot szőnek és abból táplálkoznak. 2 alcsaládjuk van. Ide tartoznak: smaragdfényű tőrösmoly, rézszínű tőrösmoly, aranybarna tőrösmoly és az aranysárga tőrösmoly is.

Barna araszoló(Ecliptopera capitata)

Az araszolók családjába tartozik. Élőhelye: Brit-szigetek, Közel-Kelet és Észak-Afrika rétjei,legelői, nyílt erdői és fenyérjei. A szárnyak fesztávolsága 2,6-3,2 cm. Hernyója 2,5 cm hosszúságú, tápnövénye: lóhere-és kerepfajok, lucerna. Repülési idő: május és szeptember között. Nappal repül, de éjjel is aktív.

Barna busalepke(Thymelicus sylvestris)

A valódi lepkék egyik alrendjébek a családjába tartozik. Élőhelye: Dél-Amerika trópusi területei. Termetre közepesek vagy kicsik, színük barnás vagy szürkés. A trópusi fajok színpompásak, az európai fajok sokkal szerényebbek. Nevüket nagy és széles fejükről kapták. Az imágók nappal aktívak. Hernyóik összefont levélben élnek.

Barnafátyolkák(Hemerobiidae)

A recésszárnyú fátyolkák rendjének egyik családja. 5 alcsalád ismert.

Barna gyalogcincér (Dorcadion fulvum)

barna gyalogcincér

Magyarországon őshonos faj. Csak a Cseh-medencében és Kelet-Ausztriában fordul elő. Nálunk a dombvidékek agyagos talajain gyakori. Mérete: 16-22 mm. Vaskos csápjai elérik a 8 mm-t is. Tápláléka: fűfélék levelei, cukorrépa vetésekben csak elvétve okoz kárt. Talajban 2-3 évig fejlődik.

Barna gyapjasszövő(Eriogaster lanestris)

Tápnövénye: galagonya, kökény, fűz,hárs,nyír és szilvafa. Védett.Természetvédelmi értéke: 10 000 Ft. 1758-ban írták le. Élőhelye: egész Európa, Euroszibéria erdőszegélyei. Méret: hím: 30-35 mm, nőstény: 35-40 mm.

Barna gyümölcstakácsatka(Bryobia praetiosa)

0,5-0,6 mm nagyságú atka. Testét legyezőszerű serték szegélyezik. Hosszú, vékony lábai majdnem olyan hosszúak, mint a teste.Tojásai fényesvörösek és gömb alakúak. Gyümölcsfák élősködője. Nálunk 3-4 nmzedéke fejlődik ki. Fó gazdanövénye: alma, körte,mandula, szilva és őszibarack.

Barna levélszövő(Clostera anastomosis)

A púposszövők családjába tartozik. Testhossza 32-38 mm. Alapszíne leggyakrabban középbarna vagy vörhenyessárga. Az átmeneti színezetek száma számtalan. Nálunk mindenhol megtalálható.Repülési idő: május-június, július-szeptember.Tápnövényei: nyár-és fűz-fajok.

Barna medvelepke(Hyphoraia aulica)

A bagolykepkék családjába tartozik. Testhossza: 32-44 mm. Repülési idő: április-június. Nálunk nem túl gyakori, de bárhol felbukkanhat. Tápnövényei:hölgymál-fajok, kutyatej-fajok, útifű-fajok, közönséges cickafark, oroszlánfog-fajok, pimpó-fajok, aggófű-fajok, lórom-fajok, gyermekláncfű.

Barna nádibagoly(Archanara algae)

Barna nőszirom-bagolylepke(Hydraecia micacea)

Élőhelye: nyílt területek, lápok, üdébb rétek. Évente 1 nemzedéke fejlődik ki. Repülési idő: júliustól augusztusig. Országszerte bárhol megtalálható, de nem gyakori.Tápnövényei: Atriplex, Glyceria, Petasites, Rumexés és Tussilago-fajok.

Barna olajosbogár(Galeruca pomone)

A levélbogárfélék családjába tartozik. Leírás 1986-ban. Tápnövényei: parlagfű, nálunk a leggyakoribb gyom, az ürömlevelű parlagfű.Őshazája Észak-Amerika, Kanadától Mexikóig. Európa és Kelet-Ázsia is. Nálunk az első példányokat 2020-ban találták meg. A hím testhossza 4,3, a nőstényé 4,7 mm. Tojásai tojásdadok, kezdetben sárgák, majd gyorsan narancsszínűre változnak.A peték száma meghaladhatja a 2700-at, kikelés 5-6 nap után. 12 nap elteltével 6-7 napra bebábozódnak. Tápnövénye: betyárkóró,rézgyom és szerbtövis, de leginkább a parlagfű-fajok, a fekete üröm és baracklevelű keserűfű.

Barna őszibagoly (Agrochola helvola)

Bagolylepkefélék családjába tartozik. Élőhelye: a legtöbb európai ország. Száraz és nedves helyeken egyaránt. Lepke szárnyfesztávolsága 34-35 mm. Hernyója sárgás barna vagy vörösesbarna színű. Petével telel át. Egyetlen nemzedéke szeptemberben, októberben rajzik. A hernyó tápnövényei: fekete áfonya, fűz, kökény, málna, mogyoró, szeder és tölgy.

Barna répabogár(Blithophaga opaca)

Tápnövénye: a cukorrépa.

Barna rétiaraszoló(Ematurga atomaria)

Az araszolólepkék családjába tartozik. Testhossza 25-35 mm. Élőhelye: erdei tisztások, bozótok, gyepes területek. Repülési idő: áprilistól szeptemberig. Évente 2 nemzedéke fejlődik ki. Tápnövényei: üröm, bükköny, imola, kerep.

Barna százlábú(Lithobius forficatus)

A Lithobiidae családjába tartozik. Élőhelye: Európa, Észak-Afrika, Észak-Amerika és Dél-Amerika. Testhossza 3 cm. A kifejlett állatnak 15 pár lába van.A teljes testhossz eléréséig többször vedlik. Színezete nevéban is benne van.Éjjel aktív. Tápláléka: férgek, meztelencsigák, rovarok, és saját fajtársai is. Télen mélyen beássa magát a talajba.A petéit egyesével rakja le.

Barna szemeslepke (Hipparchia semele)

Tarkalepkefélék családjába tartozik. Élőhelye: Ázsia nyugati és északi része, Európa legnagyobb része. A hím szárnyfesztávolsága 50-55 mm, a nőstényé 55-62 mm. Kedveli a szárazabb területeket, nyílt füves pusztákat. Hernyója számos perjefélével táplálkozik.

Barna rétimoly (Pterolonche inspersa)

A rétimolyfélék egyik faja. Élőhelye: Dél-Európa. Egy évben 1 generáció nő fel. A lepkék nyáréjszaka rajzanak.

Barna tűzlepke(Lycaena tityrus)

A boglárkalepkefélék családjába tartozik. Nagyon sok alfaja létezik.

Barnás virágcincér (Pseudovadonia livida)

A cincérfélék családjába tartozik. Élőhelye: egész Európa. A síkságoktól a magas hegységekig. Testhossza 0,6-1 cm. Csápja vastag. Erdőkben és virágos réteken megtalálható. Júliustól augusztusig repül. Tápláléka: fészkesvirágú növények, főleg cickafark virágpora és nektárja. A lárvák a talaj 2-6 cm-es mélységében tartózkodnak. Csak a 2.év tavaszán bábozódnak be, ahonnan 2 hét múlva bújnak elő. Színezetüket 2-10 nap után kapják meg.

Barna tevenyakú (Raphidia notata)

A valódi tevenyakúak családjába tartozó faj. Élőhelye: Európa északi és középső területei. Az Ibériai-félszigeten nem él. Testhossza 1,5 cm, szárnyfesztávolsága elérheti a 3 cm-t is. Igen lassú a repülése. Kedvelt helyei: öreg fenyvesek, világos lomberdők, hűvös és nyirkos helyek. Ragadozó életmódúak, a hernyók is.

Gesztenyebarna góliátbogár(Goliathus goliatus)

Rézbarna földibagoly (Chersotis cuprea)

A bagolylepkefélék családjához tartozó faj. Élőhelye: egész Európa, a hegyekben 2000 m magasságig Japán, Kína, Szibéria és Tibet. Németországban veszélyeztetett faj. A lepke szárnyfesztávolsága 32-40 mm. Július elején, szeptember közepén rajzik. Hernyók tápnövényei: Asteraceae, Cirsium, Vaccinium myrtillus.

Rozsdabarna télibagoly (Eupsilia transversa)

A bagolylepkefélék családjához tartozó faj. Élőhelye: Nyugat-Európától Kelet-Ázsiáig, nagyon jól tűri a hideget. A lepke feltűnően nagy méretű, szárnyfesztávolsága 40-48 mm. Évi 1 nemzedék, szeptembertől novemberig rajzik, és a következő évre hibernálja magát. Tápláléka: bomló gyümölcs, fanedv, és levéltetvek váladéka. A hernyók tápnövényei: lombhullató fák és cserjék levelei. Éjjel aktívak, nappal elrejtőznek.

Sötétbarna keskenymoly(Parornix tenella)

Hazánkban többfelé előfordul.

HÜLLŐK ÉS KÉTÉLTŰEK:

Barna anolisz (Norops sagrei vagy Anolis sagrei)

Élőhelye: Bahama-szigetek és Kuba. Betelepítették: Dél-Mexikó, Karib-térség szigeteire és az USA-ba. A hímekben van toroklebenye, a nőstényeknél ez hiányzik. Színváltoztatásra képesek. Testhosszuk 35-68 mm. Testtömege: 3-8 gramm. Nappal aktív. Tápláléka: ászkarákok, csiga, felemáslábú rákok, földigiliszta, pókok, rovarok és a zöld anolisz kicsinyei. Érdekesség: ha az anya nagyobb méretű hímmel párosodott, nagyobb a valószínűsége a hím utódnak és hogy az nagyobb testméretű lesz.

Barna ausztrálsikló(Pseudechis australis)

Barna ásóbéka (Pelobates fuscus)

Élőhelye: Ázsia nyugati része és Közép-Európa. Homokos, löszös, laza talaj lakója. Nálunk mindenütt elterjedt. A hím testhossza 6,5 cm, a nőstényé 10 cm. Éjjel aktív, télen és napközben 50 cm mélyen rejtőzködik. Tápláléka: rovarok. A nőstény több ezer pete rakására képes. A lárvák kikelése 6-8 nap. A kifejlett ebihalak mérete 8-10 cm.

Barna baziliszkusz(Basiliscus vittatus)

Barna földiteknős(Rhinoclemmys annulata)

A teknősök családjába tartozik. 59 faja ismert.

Barna fakígyó(Boiga irregularis)

A siklófélék családjába tartozik. Élőhelye: India, Délkelet-Ázsia és Ausztrália. A Mariana-szigetekre az amerikai katonák telepítették be. Új élőhelyeiken gyakran invazív fajnak számítanak.35 alfaja ismert. Nagyon változatos színezetű. Az egyes fajok lehetnek feketék, barnák, zöldek, fehér vagy sárga csíkokkal vagy egyéb mintázattal. Éjjel aktív. Tápláléka: gyíkok, madarak, rágcsálók, más kígyók. A fák lombkoronájában vadászik. Harapása enyhén mérgező.

Barna házi boa(Boaedon fuliginosus)

Barna levelibéka (Litoria ewingii)

Élőhelye: Ausztrália délkeleti része és Tasmánia. Új-Zélandra betelepítették. Mocsarak, lagúnák, száraz és nedves erdők lakója. Testhossza 3-4 cm. Jól mászik és ugrik. Tápláléka: gerinctelen állatok. A nőstény a vízi növények közé maximum 700 petét rak. Az ebihalak nagysága 5 cm.

Barna varangy (Bufo bufo)

Élőhelye: egész Európa, Ázsia mérsékelt égövi részén Japánig, Északnyugat-Afrika 2 000 m magasságig. Nem fordul elő: Baleár-szigetek, Írország, Korzika, Szardínia. Hím testhossza 7 cm, a nőstényé 13 cm, a hím testtömege 10-50 gramm, a nőstényé 50-120 gramm. Testén mérgező váladékot termelő szemölcsök vannak. Nyelvét 10 cm hosszan is képes kinyújtani. Magányos életmódú. Tápláléka: gerinctelen állatok,férgek,csigák, pókok, egyéb kerti kártevők. Élettartam: 30-40 év. Telelni szeptember végén, október elején bújik el. Ivarérett: hím 4-5, a nőstény 3-4 évesen. A nőstény 3000-12000 petét rak le. A lárvaállapot 12 hétig tart.

Barna víziagáma vagy ausztrál vízisárkány (Physignathus lesueurii)

Élőhelye: Kelet-Ausztrália Victoria és Queensland államában. A hím testhossza 1 m, testömege elérheti az 1 kg-ot, a nőstény testhossza 60 cm. Félénk természetű, de alkalmazkodó. Mindig vízközelben él. Télen téli álmot alszik. A nőstények ásott gödörbe 6-18 tojást raknak. Ha a külső hőmérséklet melegebb, akkor több hím ivadék kel ki.

Barna vízipiton (Liasis fuscus)

Élőhelye: Indonézia, Nyugat-Ausztrália északi része, Pápu Új-Guinea, és az Adelaide folyó árterülete. Testhossza átlagban 2 m, de lehet 3 m-es is. Hosszú fejű, robusztus testű. Az év nagy részében a víztől távol él. Éjjel aktív, nappal elbújik. Nem mérges. Tápláléka: gerincesek, elsősorban sötét patkányok. Párzás: július és augusztus, fészekalja 12 tojás. Keltetés: 57-61 nap, az utódok hossza 30 cm.

Nyugati barnakígyó(Pseudonaja nuchalis)

Spanyol barnabéka (Rana iberica)

Élőhelye: az Ibériai-félszigeten Portugália és Spanyolország hegyi tavai, hideg patakok és kisebb folyói. Testhpossza 40-50 mm, de elérheti a 70 mm-t is. Színe lehet vörösesbarna, néha okker, söté és fehéres vonalakkal. A nőstény a petéket növényzetre vagy fenékre rakja, ahonnan 3 hónap után kelnek ki az utódok.

Animációk: