KÉK MADARAK
Az alábbi listán (a teljesség igénye nélkül) olyan madarak szerepelnek, amelyek nevei valamilyen módon tartalmaznak színt, színárnyalatot vagy valamilyen kapcsolatban vannak a fénnyel, a láthatósággal.
Azúr jégmadár (Ceyx azureus)
A légykapófélék családjába tartozik. 16 alfaja ismert.
Azúrkék vanga (Cyanolanius madagascarinus)
A kakukkfélék családjába tartozik. Élőhelye: Dél- és Délkelet-Ázsia. 17 alfaja ismert. Testhossza 45 cm, a hím és a tojó tollazata nagymértékben eltér. Tápláléka:kis gerincesek, gyümölcsök, hernyók, magvak, rovarok és kisebb madarak tojásai. Tojásait idegen madarak fészkeibe rakja.
Enciánkék lesőmadár (Tanysiptera galatea)
A jégmadárfélék családjába. 15 ismert alfaja van. Ezek közül 3 él Új-Guinea szigetén, 11 a Maluku-szigeteken és kettő egyéb szigeteken.Élőhelye: Délkelet-Ázsia, Indonézia, Palau és Pápua Új-Guinea. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és száraz szavannák, valamint ültetvények, vidéki kertek és városias környezet. Állandó nem vonuló faj.Testhossza 43 centiméter, testtömege 55-69 gramm.A fajt George Robert Gray angol ornitológus írta le 1859-ben.
Éjkék légykapó (Cyanoptila cyanomelana)
Ibolyakék napfénykolibri (Heliangelus viola)
A kolibrifélék családjába tartozik. 3 alfaja ismert. Élőhelye: Dél-Amerika, Argentína, Bolívia, Brazília, Chile,Ecuador, Guyana, Kolumbia, Peru és Venezuela. Tórpusi és szubtrópusi hegyi esőerdők, gyepek, maásodlagos erdők, ültetvények és vidéki kertek. Testhossza 14 cm, testtömege 5-7 gr. Tápláléka: nektár és repülő rovarok. Csésze alakú fészkét növényi részekből, tollakból és mohából építi.
Ibolya lóri (Psitteuteles goldiei)
Más néven Szivárványlóri. A lórifélék családjába tartozik.
Ibolya papagáj
A papagájfélék családjába és a valódi papagájformák alcsaládjába tartozik. Fajleírás 1776-ban. Élőhelye: Brazília, Kolumbia, Francia Guyana, Guyana, Suriname és Venezuela trópusi és szubtrópusi síkvidéki esőerdők és mocsári erdők. Állandó, nem vonuló faj. Testhossza 26 cm, testtömege 179-229 gr. Elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma csökkenő.
A papagájfélék családjába tartozik. Élőhelye: Dél-Amerika középső része. Alföldi és folyómenti erdők, mocsarak és szavannák.Magassága: 100 cm, testtömege 1500 gr. A legnagyobb testű papagájfaj. A nemek tollazata hasonló. Óvatos, ritkán látható madár. Tápláléka: bogyók, gyümölcsök és magvak. A pálmadiófélék termését kedveli. Fészekalja 2-4 tojás, kotlási idő: 28-30 nap. 3 hónap után az utódok kirepülnek.Szigorúan védett madár. Igen értelmesek, könnyen szelidíthetők. Budapesten, Szegeden és Níregyházán láthatók az állatkertekben.
Kékbegy (Luscinia svecica)
A légykapófélék családjába tartozik. Élőhelye: Európa és Ázsia, ahol költ. Ászak-Afrikában és Indiában telel. Szegélynádasok sással benótt kanálisok lakója. Nálunk áprilistól szeptemberig látható. Alfajai 2 csoportba tartozók. Testhossza 14 cm, szárnyfesztávolsága 20-22 cm, testtömege 15-25 gr. A nemek tollazata eltérő. Tápláléka: férgek, pókok és rovarok. Fészekalja északi területeken 6-7, déli vidékeken 4-5 tojás. Kotlás 13-14 napig, és kikelés után még 13-14 nap az utódok önállósodásáig.
Kék bozótkakukk (Centropus violaceus)
A kakukkfélék családjába tartozik. Élőhelye: Pápua Új-Guinea trópusi és szubtrópusi síkvidéki esőerdői. Állandó, nem vonuló faj. Testhossza 64 cm, testtömege 500 gr. Tápláléka: apró csigák, békák, nagy rovarok. Mérsékelten fenyegetett faj.
Kék cinege (Parus caeruleus)
A cinegefélék családjába tartozik. Fajleírás 1758-ban. 8 alfaja ismert. Élőhelye: egész Európa, Észak-Afrika mediterrán területei,és Közel-Kelet nem túl száraz vidékei.Nálunk állandó, fészkelő faj. Leggyakoribb az Északi-középhegységben, a Bakonyban, a Mecsekben és a Dél-Dunántúlon. Testhossza 11-12 cm, testtömege 9-13 gr, szárnyfesztávolsága 17-20 cm. A nemek egyformák. Színpompás kismadarak. Tápláléka: bársonylegyek, lepkehernyók, lószúnyogok, poloskalárvák, pókok, télen magvakkal is kénytelen beérni. Nagyon hasznos kis rovarpusztító. Évente 2x költ faodvakban. Fészekalja 12 tojás, kikelés 18-22 nap után. A szülők a fiókákat ízeltlábúakkal és lárvákkal etetik. Természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
Kék cize (Cyanerpes cyaneus)
A tangarafélék családjába tartozik. Fajleírás 1758-ban. 11 alfaja ismert. Élőhelye: Aruba, Belize, Bolívia, Bonaire, Brazília, Costa Rica, Curaçao, Ecuador, Francia Guyana, Guatemala, Guyana, Honduras, Kolumbia, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Peru, Salvador, Suriname, Trinidad és Tobago és Venezuela trópusi és szubtrópusi esőerdői, mocsári erdői és szavannái. Másodlagos erdők, ültetvények és vidéki kertek. Testhossza 13 cm, testtömege 13-14 gr. Állandó, nem vonuló faj. Tápláléka: apró rovarok, gyümölcslevelek és virágnektár. Fészekalja 2-3 tojás, költési idő 13 nap. Kirepülés 15-17 nap után. Elterjedési területe rendkívül nagy.
Kék fajd (Dendragapus obscurus)
A fácánfélék családjába tartozik. Élőhelye: Alaszka délkeleti része, a kanadai Északnyugati Tartomány, innentől délre Kaliforniáig, Arizonáig, Coloradóig és Új-Mexikóig él. Elsősorban sárgafenyő- és duglászfenyő-erdőinek lakója.7 alfaja ismert. Testhossza 40-55 cm, a nemek eltérőek. Magányos életmódú, csak párzáskor alakulnak ki csapatok. Tápláléka: télen kizárólag fenyőtűk, nyáron hajtások, magvak és rovarok. Bozótos helyre vagy sziklahasadékba fészkel. Fészekalja 5-10 krémszínű és barna foltos tojás.
A fecskefélék családjába tartozik. Élőhelye: Kongói Demokratikus Köztársaság, Kenya, Malawi, Mozambik, a Dél-afrikai Köztársaság, Szváziföld, Tanzánia, Uganda, Zambia és Zimbabwe trópusi és szubtrópusi gyepei, szavannái, lápok és mocsarak. Állandó, nem vonuló faj. Testhossza 25 cm, testtömege 13-15 gr. Farokhossz a hímnél 9-15 cm, a tojónál 6-8 cm. Monogám fészkelő, más fecskéket nem tűr meg. Tápláléka: puhatestű legyek és más ízeltlábúak, amit röptében kap el. Fészekalja 2-3, ritkán 4 fehér tojás.A tojó 14 napig kotlik. A fiókákat 20-26 napig etetik.
Kék fú (Porphyrio porphyrio)
A guvatfélék családjába tartozik. 8 alfaja ismert. Élőhelye: Afrika, Ausztrália, Európa déli részén, Ázsia, Indonézia, és Fülöp-szigetek nádasai, tavak és tengerpartok. Édes és sós vizeket egyaránt kedveli. Állandó, nem vonuló faj. Nálunk nagyon ritka kóborló.Testhossza 45-50 cm, szárnyfesztávolság 90-100 cm, testtömege 520-1000 gr. A tójó kisebb, mint a hím. Tápláléka: gyékény, levelek, nádhajtások, lucerna és fű, valamint csigák és nagyobb rovarok. Fészekalja 2-7 tojás. kotlás 23-25 nap. A szülők 60 napig gondozzák a fiókákat.Természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
Kék fülemüle (Luscinia cyane)
Kék fülesfácán (Crossoptilon auritum)
A fácánfélék családjába tartozik.Élőhelye: Kína tűlevelű erdői. A hím testhossza 96 cm, a testtömege 1700-2080 gr, a tojóé 1400-1750 gr. A nemek tollazata hasonló.Tápláléka: bogyók, magvak,talajlakó férgek és zöld növényi részek. Monogám madár. Dürgés ideje áprilistól júniusig tart.Fészekalja 6-12 tojás a fák tövében. Költési idő:24-28 nap. Az utódok 6 hónapra elérik a felnőtt méretet.
Kék fürj (Excalfactoria adansonii)
A fácánfélék családjába tartozik. Élőhelye:Burkina Faso, a Dél-afrikai Köztársaság, Csád, Elefántcsontpart, Etiópia, Ghána, Gabon,Guinea, Kamerun, Kenya, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Libéria, Malawi, Mozambik, Nigéria, Sierra Leone, Szudán, Tanzánia, Togo, Zambia és Zimbabwe nedves, füves erdők és mocsárvidékek. Testhossza 14-16,5 cm. Tápláléka: gyomnövények, magvak, pázsitfúfélék, puhatestűek, rovarok és termeszek. Fészekalja 3-9 tojás.
Kék galamb (Columba oenas)
Élőhelye: Európa és Ázsia nyugati részén honos. Hegyvidéki bükkösök, öreg tölgyesek közt érzi jól magát, a modern erdőgazdálkodás nem kedvez neki, ezért állománya fogyatkozó.
3 alfaja ismert. Testhossza 32-34 cm, szárnyfesztávolsága 63-69 cm és a testtömege 250-350 gramm közötti. Tollazatára a szürkéskék szín a jellemző. Nyakán csillogó kék folt található. Tápláléka: Magvak, bogyók és a tölgy makkja. Megfelelő körülmények között állandó, de rövidtávra vonul. Erdőkben, odúban fészkel. Ha teheti, a fekete harkály által készített odúban rendezkedik be. Fészekalja 2 tojásból áll. A szülők 16-17 napig felváltva kotlanak, a kikelés után a fiókákat begytejjel etetik. A fiatal madarak 28-29 nap után repülnek ki. Magyarországon rendszeres fészkelő.
Kék gém (Egretta caerulea)
A gémfélék családjába tartozik. Élőhelye: Karib-térség, Közép-Amerika, Peru, Uruguay, és USA tavak és szabad vizek mellett. Testhossza 60 cm, testtömege 325 gr, szárnyfesztávolsága 102 cm. Tápláléka: férgek, halak és rovarok. Fészekalja 3-7 tojás.
Kék íbisz (Theristicus caerulescens)
Kék kövirigó (Monticola solitarius)
Kék magtörő (Passerina caerulea)
Kék manakin (Chiroxiphia caudata)
Kék paradicsom-légyvadász (Terpsiphone cyanescens)
Kék paradicsommadár (Paradisaea rudolphi)
Kék páva (Pavo cristatus)
Kék pingvin (Eudyptula minor)
Kék pinty (Fringilla teydea)
Kék pitta (Pitta cyanea)
Kék szajkó (Cyanocitta cristata)
Kék szarka (Cyanopica cyanus)
Kék vércse (Falco vespertinus)
Kék viharmadár (Halobaena caerulea)
A viharmadárfélék családjába tartozik. Élőhelye: Afrika, Ausztrália és Dél-Amerika, valamint a Prince Edward-szigetekhez tartozó Marion-szigeten, a Crozet-szigeteken, a Kerguelen-szigeteken, a Macquarie-szigeten és a Déli-Georgia-szigeten.Számukat 3 millió felnőtt egyedre becsülik. Kis méretű, nyílt vizeken vadászik. 6 m mélyre is képes lemerülni. Tápláléka: főleg krill, de halak, kalmárok és egyéb rákok is. Kolóniákban költ. Fészekalja 1 tojás, a szülők felváltva kotlanak. Költési idő 50 nap. Kirepülés 55 nap után.
Kobalt jégmadár (Alcedo semitorquata)
Kobaltkék madár (Irena cyanogastra)
Kobaltkék ara vagy Lear-ara (Anodorhynchus leari)
Kobaltkék pinty (Porphyrospiza caerulescens)
Kobaltkotinga (Cotinga maculata)
Palakék sármány (Emberiza siemsseni)
Animációk:
Glitterképek:
Víztükrös képek:
Esős képek: