A vágómadárfélék családjába tartozik. 4 alfaja ismert. Élőhelye: Mexikótól, Közép-Amerikán keresztül, Dél-Amerika a szubtrópusi és trópusi lombhullató erdők, síkvidéki és hegyi esőerdők, valamint ültetvények. Testhossza 47–51 cm. Szárnyfesztávolsága 98–117 cm. A hím testtömege 592–670 gramm, a tojó 695–855 gramm. Nemének legfehérebb tagja. Feje és teste hófehér, szárnyai szélesek, elülső szárnytollainak vége fekete színű. Rövid és fekete farktollai végén fehér sáv húzódik. Tápláléka: kígyók és más hüllők, rovarok, kisemlősök és kisebb madarak is. Gyakran párban, vagy hármas csoportokban vadászik. Fészekalja: 1 kékes tojás. Állandó, nem vonuló faj.
Fehér fülesfácán (Crossoptilon crossoptilon)
Élőhelye: Kína (Csinghaj, Szecsuan, Tibet, Jünnan), és Északnyugat-India területe, itt megtalálható 3000 és 4500 m magasságban is, mivel a hideget jól viseli. A kelet-tibeti erdők jellegzetes madara. Leginkább a fenyőerdőket kedveli, de más erdőkben is előfordul. A Jangce és mellékfolyói vidékén sziklás
bokorerdőkben található meg, a vadrózsák, gyöngyvesszők, borbolyák, borókák és Prunus fajok között, 3500 és 4000 m
közötti magasságban. 4 alfaja ismert.
Testhossza mind a kakasnak, mind a tojónak kb. 92 cm. A hím testtömege 1800-2200 gramm, míg a tojóé kb. 1500-1800 gramm. Szárnyhossza 330 mm körüli.Tápláléka: bogyók, férgek, magvak és zöld növényi részek.Ivarérett: 2. évesen. Fészekalja 4-7 tojás. 24-25 napig kotlik.
Fehér gólya (Ciconia ciconia)
Élőhelye: Afrika középső régiójában, elsősorban Csádban és Szudánban telel, de néhány példány a Dél-Afrikai Köztársaságig is elrepül. Európában és Ázsiában elterjedt, de élőhelyein egyre fogyatkozó madárfaj. A középkorban az ember megtelepedése
és erdőirtása kedvezett a fajnak, de a termelés módjának megváltozása és az iparosodás ahhoz vezetett, hogy a fehér
gólya Európa egyes részeiről eltűnt a 19. században és a 20. század elején. A fajmegőrző programok és az újratelepítések
miatt ma ismét megtalálható Hollandiában, Belgiumban, Svájcban és Svédországban. Vannak természetes ragadozói, és élősködők gazdája is lehet.
Fehér küllő (Melanerpes candidus)
A harkályfélék családjába tartozik. Élőhelye: Argentína,Brazília,Bolívia,Paraguay és Uruguay nyílt területei. Testhossza 24 cm. Tápláléka: gyümölcs, emberi haszonnövények, magvak. Tojásait faüregekbe rakja.
Hóbagoly (Bubo scandiaca)
Élőhelye: Izlandtól és Skandináviától keletre Kelet-Szibériáig, valamint Alaszkában, Kanadában és Grönlandon is. Állandó jelleggel nem vonul. Testhossza 52-70 cm, szárnyfesztávolsága 126-145 cm. A tojó egy ötödével nagyobb, mint a hím. A hímek 52-64 cm hosszúak, míg a tojók 60-70 cm-esek is lehetnek. A kifejlett hóbaglyok tömege 0,7-3 kg közötti. A kisebb testű hímek tömege 0,7-2,5 kg, míg a testesebb tojók 0,8-3 kg tömegűek. Szürkületkor, de ritkábban nappal is vadászik. Magányosan él. Ellensége: a rókák, szürke farkasok és a nagy termetű ragadozómadarak. Tápláléka:elsősorban kis termetű rágcsálók (például lemmingek, egerek, patkányok, mókusok), de elkapja a nagyobb termetű nyulakat is. A nála kisebb termetű madarak sincsenek biztonságban tőle, hiszen a fácánokat, alpesi hófajdokat, récéket, ludakat, sirályokat és énekesmadarakat is elfogyasztja. Alkalmanként halat is zsákmányol, de nem veti meg a dögöt sem. Fejét 270°-ban képes körbefordítani. Egész életre szóló párkapcsolatot alkot. Ivarérett:2 évesen. A tojó 3-11 sima, csillogóan fehér tojást rak, melyen 32-34 napot ül. A kikelt fiókákról mindkét szülő gondoskodik. A fiókák körülbelül 25 nap után kezdenek repülni, és 5-7 hetes korukban lesznek önállóak. Fiókáit agresszívan védi. Szabadon 15 évet él, de fogságban elérte a 28 évet is. A Fővárosi Állat- és Növénykertben,a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban, a Nyíregyházi Állatparkban, a Debreceni Állatkertben és a Győri állatkertben is látható.
Érdekesség:
A hóbagolyról egy utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon.
Québec kanadai tartomány hivatalos madara.
Azokban az években, amikor kevés a zsákmányállat, a hóbagoly lemond a költésről, és nem nevel utódokat.
Hóbatla(Eudocimus albus)
Az íbiszfélék családjába és az íbiszformák alcsaládjába tartozik. Élőhelye: Észak- Közép- és Dél-Amerika mangrove mocsarai, lapályok és folyótorkolatok. Magassága 65 cm, szárnyfesztávolsága 94 cm, testtömege 650 gr. Tollazata hófehér. Tápláléka: kis halak,puhatestűek és rákok, a kisebb vizekben. Tengerparti részeken az integetőrák. Fészakalja 2-5 tojás.
Hódaru(Grus leucogeranus)
A darufélék családjába tartozik. Élőhelye: Oroszországban Jakutföldön és Szibéria nyugati része, telelés Afganisztán, Azerbajdzsán, Kína, India, Irán, Kazahsztán, Dél-Korea, Mongólia, Pakisztán és Türkmenisztán területén. Kóborlásai során eljut Hongkongba, Japánba és Üzbegisztánba is. Testhossza 140 cm. Tápláléka: hajtások, gumók, gyökerek, magvak, de emellett halak,rovarok és bizonyos rágcsálók. cm. Fészekalja 2 tojás. Fészekrakás 25-60 cm-es vízbe 50-80 cm átmérőjű fészek.
Hófogoly (Lerwa lerwa)
A fácánfélék családjába tartozik. Élőhelye: Bhután, Kína, India, Nepál és Pakisztán.3 alfaja ismert. Testhossza 38-40 cm, testtömege 450-700 gr. A tojó a hímnél némileg kisebb.
Hógalamb (Columba leuconota)
hógalamb
Élőhelye: Oroszország, Türkmenisztán, Kazahsztán, Tádzsikisztán, Afganisztán, Bhután, Mianmar, Kína, India, Nepál és Pakisztán. 2 alfaja ismert.
Hóhojsza(Pagodroma nivea)
A viharmadárfélék családjába tartozik. Élőhelye: Az Antarktisz, Argentína, a Bouvet-sziget, Chile, a Falkland-szigetek,és a Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek. A felnőtt egyedek számát 4 millióra becsülik. 2 alfaja ismert. Testhossza 36-41 cm, szárnyfesztávolsága 76-79 cm. Tápláléka: halak,fejlábúak,krillek, puhatestűek, de dögevő is. Élettartam: 20 év. A jéghatárt ritkán hagyja el. Fészakalja 1 fehér tojás, fészkét sziklák közé rakja. Költés kolóniákban történik. Költési idő: 41-49 nap.
Hólúd(Chen rossii)
A récefélék családjába tartozik. Élőhelye: Kanadától az Amerikai Egyesült Államokon keresztül Mexikóig. Testhossza 55-66 cm,testtömege 1200-1600 gr. A nemek hasonlóak. Tápláléka: növényi eredetű.Talajmélyedésbe készíti fészkét, melyet levelekkel és pehelytollakkal bélel ki.
Hósármány (Plectrophenax nivalis)
A sarkantyússármány-félék családjába tartozik. Fajleírás 1758-ban. 4 alfaja ismert. Élőhelye: Észak-Amerika sarkkörön túli tájain, Grönlandon, Izlandon, Skandináviában és Oroszországban.Télen délebbre vonul. A sziklás területek, köves vízpartok, havasok és zuzmós tundrák lakója. Nálunk szórványos téli látogató. Testhossza 16-17 cm, szárnyfesztávolsága 32-38 cm, testtömege 26-50 gr. A tojó némileg kisebb a hímnél. Tápláléka: költéskor lepkék, pókok, rovarok, telelőhelyein magvak. Fészekalja 4-7 tojás, kotlás 10-15 nap. Csak a tojó kotlik, de az utódokat mindkét szülő táplálja. Elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma csökken.
Hósirály (Pagophila eburnea)
A sirályfélék családjába tartozik. Élőhelye: Kanada északi részétől, Grönlandon, a norvégiai Spitzbergákon és Jan Mayen-szigeten keresztül, egészen Oroszország északi szigetekéig. Előfordulhat még: Belgium, Csehország, Dánia, Feröer, Finnország, Franciaország, Németország, Izland, Írország, Olaszország, Japán, Hollandia, Lengyelország, Saint-Pierre és Miquelon, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság tájain. Testhossza 43 cm. A kifejlett egyed hófehér. Vándormadár. Kolóniákban költ, a kolóniákban 5-60 költőpár, fészekrakás 10-300 m magas sziklafalakra.
Fehér koronás Manakin
fehér koronás manakin
Animációk:
Glitterképek:
Esős képek: