Színes emlősök
Az alábbi listán (a teljesség igénye nélkül) olyan állatok szerepelnek,amelyek nevei valamilyen módon tartalmaznak színt, színárnyalatot vagy valamilyen kapcsolatban vannak a fénnyel, a láthatósággal:
Afrikai vadkutya (Lycaon pictus)
Másik neve: hiénakutya. Élőhelye: Afrika. Ma már csak Közép- és Kelet-Afrikában, Etipiában, Kamerunban, Kenyában és Tanzániában él. Nyugat-Afrikából többnyire kipusztult. 5 alfaja ismert. Marmagassága 61-78 cm, testhossza 75-110 cm, külön farokhossza 30-40 cm. Testtömege 18-36 kg. Falkákban élnek, ahol 7-15 példány az átlag létszám. Régebben 100 egyed is volt egy falkában. Domináns pár vezeti a falkát, nincs agresszió. Vadászatkor 55 km/h sebességet érhetnek el. Félelmetes és gyors vadász. Tápláléka: közepes termetű antilopok, bagyobb termetűeket akkor, ha legyengültek. Dögöt nem fogyaszt. Vemhesség: 10 hét, az utódok száma 2-20, de általában 10-11. Ivarérett: 12-18 hónaposan. Élettartam: maximum 10 év.
Arab bejza (Oryx leucoryx)
Élőhelye: Arab-félsziget, Irak, Jordánia, Palesztina és Szíria. Innen az 1970-es évekre kipusztult, több sikeres visszatelepítés történt. Testhossza 150-235 cm, marmagasság 0,9-1,4 m, testtömege 100-150 kg. Szarvuk egyenes és hossza 60-150 cm, a nőstények szarva vékonyabb és hosszabb. Farokhossz 45-90 cm. Társas lény és vándorló életmódot folytat. Eredetileg a félsivatagok és sík pusztaságok voltak kedvelt helyei, a csordák létszáma változó. A nagyobb csordákat domináns bika vezeti. A fiatal bikák külön csordákat alkotnak. Tápláléka: fűfélék és bokrok. Nagyon óvatos állatok, kevés a természetes ellenségük. Vemhesség: 240 nap, utódok száma 1. Ivarérett: tehenek 2 évesen. Intenzív védelem alatt áll.
Erdei kutya (Speothos venaticus)
Foltos kuszkusz (Spilocuscus maculatus)
A kuszkuszfélék családjába tartozik. Élőhelye: Maluku-szigetek, Új-Guinea erdői, Ausztráliában a York-foki-félszigeten. 4 alfaja ismert. Testhossza 34,8-65 cm, farokhossza 31,5-60 cm, testtömege 1,5-6 kg. Tömött, feltűnően foltos a bundája. Magányos életmódú. Éjjel aktív. Élettartam: fogságban 17, vadonban 11 év. Tápláléka: gyümölcsök, hüllők, levelek, madarak és tojásaik, kisemlősök, rovarok és virágok. Ivarérett: 1 évesen. Vemhesség: 13 nap, utódok száma 1-2.
Hiúz (Lynx lynx)
Matschei-kúszókenguru (Dendrolagus matschiei)
Közönséges mókusmajom
A csuklyásmajomfélék családjába tartozik. Másik közismertebb neve: halálfejes majom. 5 faja ismert. Élőhelye: Dél-Amerika északi területei,Dél-Kolumbiától, Dél-Ecuadortól és Észak-Perutól Guyanán át Közép-Brazíliáig terjed. A sűrű erdőségeket kedveli. A nőstény tömege 365-750 gramm, a hím 550-1135 gramm, testhossza 22–48 cm, a farok hossza 36–47 cm. Tápláléka: bimbók,fiókák, gyümölcsök,madártojások, nektár,kisebb gerincesek, levelek, rovarok. Fogságban: szeretik az almát, a banánt, a narancsot, fejes salátát, a zellert, a hagymát és a szőlőt. Nappal aktív, nagyon gyors és ügyes. Csak ritkán jön le a fáról a talajra. Több száz egyedből álló csoportokat alkot, de e nagy csoportokon belül mindig vannak kisebb, belső csoportok is, amelyeknek létszáma 15 - 30.Csapaton belül nagyon gyakoriak a konfliktusok. Hangjuk a madárcsicsergésre emlékeztet.Minden vészjelzésük hangos. A dominanciaharcokat visítás kíséri.Vemhességi ideje 152-172 nap, az utódok száma 1. Az újszülött tömege 72-144 gramm. A csapatban a szülés ideje szinkronizált, a legtöbb kölyök egy héten belül megszületik.Ivarérett: 3-5 éves korban.Élettartama akár 21 év is lehet.
Érdekesség: Arra is akad példa, hogy a domináns nőstény erővel veszi el a kölyköt az igazi anyától. Nálunk látható: Budapesten, Győrben, Jászberényben, Kecskeméten, Miskolcon és Pécsen.
Nyala (Tragelaphus angasii)
Neve szuahéli eredetű. Élőhelye: Dél-afrikai Köztársaság, Malawi, Mozambik, Zimbabwe. Szváziföldön nagy példányszámban él. Közepes termetű antilop, nemek közt jelentős eltérések vannak. Testtömeg a bikáknál 98-125 kg, a teheneknél 55-68 kg. A tehenek marmnagassága 80-100 cm, a bikáké 100-120 cm, a bikák testhossza 200 cm, a teheneké 150 cm. Teheneknek nincs szarvuk, a bikáké 60-83 cm, másfélszer csavart tülkökkel. Kisebb csordákat alkotnak, vándorló életmódúak. Este és éjjel aktívak. Tápláléka: elsősorban lombok, de gyümölcsök és perjefélék is. Vemhesség:7 hónap, utódok száma 1. 5 kg-os az újszülött súlya. Ivarérett: bikák 1,5 év, tehenek 1 évesen. A fiatal hímek külön csordákba tömörülnek.
Okapi (Okapia johnstoni Scl.)
A zsiráffal rokon. Élőhelye: Kongói Demokratikus Köztársaság területén, a Kongó-medence sűrű, mocsaras esőerdőiben érzi jól magát, de elképzelhető, hogy a szomszédos Uganda, Szudán, Közép-afrikai Köztársaság és Kamerun határvidékén is megél. Az 500-1000 méteres tengerszint feletti magasságot kedveli. Az okapik magányos, rejtőzködő állatok. Nappali állat. Tápláléka: gumók, hajtások, levelek.Étrendjében nagyjából 100 olyan növény szerepel, ami emberre mérgező. Alapszíne csokoládébarna, de mellső és hátsó lábain,és a farrészen vízszintes, krémszínű csíkozás figyelhető meg.Fülei aránylag nagyok. Testhossza 2–2,5 m, a marmagasság pedig 1,5–1,7 m. Testtömege 200–250 kg. A legkésőbb felfedezett fajok közé tartozik.
Közönséges petymeg (Genetta genetta)
A cibetmacskafélék családjába tartozik.Élőhelye: Afrika nagy része, Arab-félsziget nyugati és déli partvidéke, de előfordul Európában is. 30 alfaja ismert. Nyúlánk és karcsú testű, 55 cm hosszú. Farka 40 cm-nél hosszabb is lehet.Tápláléka: apróbb rágcsálók, madarak, rovarok, tojások. Sötétedés után aktív, nappal alszik. Vemhesség: 70-84 nap, utódok száma 2-6. Könnyen szelidíthető. Szaga kissé átható.
ROVAROK
Ibolyás denevérlepke (Eryphanis polyxena)
Jamaicai szivárványlepke (Uranus seaonus)
Kék-fehér zebralepke(Heliconius cydno)
Élőhelye: Közép- és Dél-Amerika. Tápláléka: virágpor. A példányok szárnyaikkal kommunikálnak, apró és gyenge kattogás formájában. A fogságban tartott példányoknál és ezek utódainál ez teljességgel hiányzott.
Pávapók (Maratus volans)
Ugrópókfélék családjába tartozik. Élőhelye: Ausztrália. Testhossza 5 mm. A nőstény és a fiatal hím barna színű, de színes mintájúak. Különlegessége: pávafarktollra emlékeztető ernyő, amit násztánc során használ az állat. Ember számára veszélytelen, nem mérgespók.
Színes szöcske (színváltozat)
A trópusokon különféle színváltozatokkal élnek.
Tarka lepke(Celeus flavus)
HALAK,VÍZI ÁLLATOK
Afrikai szivárványrák (Cardisoma armatum)
Élőhelye: a nyugat-afrikai part menti régiókból származik, de megtalálható a Volta folyó deltájában és a Zöld-foki-szigeteken is. A fiatal rákok meglehetősen színpompásak, mely általában elhalványul, ahogy az állat idősödik. A fiatal és a felnőtt rákok idejük nagyrészét a szárazföldön töltik, a nőstényeknek viszont vissza kell térniük az óceánba, hogy lerakják tojásaikat.
Érdekesség: Ez egy szárazföldi rák, hosszú ideig nem maradhat elmerülve, mert megfullad.
Holdfényű császárhal (Acanthurus leucosternon)
A doktorhalfélék családjába tartozik. Élőhelye: Indiai-óceán. Egyes állományai a Csendes-óceán nyugati felén is fellelhetők. Trópusi és tengeri hal, a korallzátonyok 25 m mélységéig megtalálható. Testhossza 19 cm, de könnyedén elérheti akár 54 cm-t is. Igazán színes hal. Teste kék, a hasi része fehér, a feje fekete vagy sötétkék, a toroktól a mellúszók tövéig fehér sáv húzódik; a hátúszója élénk sárga, a szélén vékony, fekete szegéllyel; a többi úszója fehér; a fehér farokúszóján, a faroktő mellett és a farokvégén, egy-egy fekete, függőleges sáv helyezkedik el. Általában magányos, de táplálkozásakor nagy rajokba gyűlhet. A hím és a nőstény csak íváskor alkot párt. Halászata ipari méretű az akváriumok számára.
Kaliforniai birkafejű hal (Semicossyphus pulcher)
Az ajakoshalfélék családjába tartozik. Élőhelye: a Monterrey-öböltől a Kaliforniai-öbölig, 6-30 m mélységig. A hímek feje és farokúszója fekete, az állkapcsa fehér, teste szalagszerűen piros. A nőstények rózsaszínűek, a fiatalabbak világosabb árnyalatúak. Hínár erdőkben és sziklás zátonyok között élnek. Tápláléka: apró rákok, kagylók és tengeri sünök.
Kék-sárga királyhal(Pseudochromis flavivertex)
Békés faj. Kedvelt akváriumi hal. Tartása könnyű, szinte minden táplálékot elfogad. A nagyobb példányok megeszik a kicsi rákokat vagy a sáskarákokat.
Kék-sárga szalagos muréna (Rhinomuraena quaesita)
A murénafélék családjába tartozik. Élőhelye: Csendes- és Indiai-óceán. Elegáns, vékony testű és kecses formájú. Jellegzetes fejformájáról könnyen felismerhető. Testhossza 100 cm, színezete kor és nem szerint változik. A hímek 130 cm hosszúak is lehetnek. Tápláléka: apróbb halak és garnélarákok. Élettartam: 20 év. Fogságban csak rövid ideig tudnak élni.
Meggyhasú sügér (Pelvicachromis pulcher)
Élőhelye: Nyugat-Afrika sivataghoz közeli vizei, Nigéria folyói és holtágai. Testhossza 8-10 cm, testének 2 különböző színű területe van. Békés természetű, igénytelen hal, csak szaportodási időszakban lesz agresszív. Vízminőségre nem érzékeny. Tápláléka: szabadban gerinctelenek, fogságban mindenevő. Könnyen szaporodik, párban érdemes tartani. Kedveli a sűrű növényzetet és a gyökereket. A tereptárgyak felső részére vagy oldalára ikráznak, ezek száma 50-150. Ivarérett: 6-8 hónaposan.
Nyerges bohóchal (Amphiprion polymnus)
A korállszirtihal-félék családjába tartozik. Élőhelye: Csendes- és Indiai-óceán. Testhossza 12 cm. Alapszíne fekete, a száj környéke és a mellúszói sárgák. A test középső részén, a farok tövében és a fejen széles fehér sáv díszeleg.
Ollófarkú őrmesterhal (Abudefduf sexfasciatus)
A korállszirtihal-félék családjába tartozik. Élőhelye: Csendes- és Indiai-óceán. Testhossza 16 cm.
Picasso-hal (Rhinecanthus aculeatus)
Az íjhalfélék családjába tartozik. Élőhelye: mindhárom óceán, valamint a Vörös-tenger. Testhossza 15 cm, de elérheti a 30 cm-t is. Trópusi hal, a korallzátonyok 50 m mélységéig fellelhető. A nőstény területvédő, a nyíltabb helyeket kedveli. Tápláléka: algák, puhatestűek, férgek, rákok, tengeri sünök, kisebb csontos halak, egyéb gerinctelenek és azok petéi. Húsa ehető, de inkább az akváriumoknak szállítják. A nőstény őrködik az ikrák felett is.
Pillangó tarkasügér
Rókafejű nyúlhal (Siganus vulpinus)
A nyúlhalfélék családjába tartozik. Élőhelye: a Csendes-óceán nyugati fele. Fülöp-szigetek, Indonézia, Új-Guinea, Nagy-Korallzátony, Vanuatu, Karolina-szigetek, Marshall-szigetek, Kiribati, Nauro és Tonga. Testhossza 20 -25 cm. Trópusi és tengeri hal, a korallszirtek peremén, vízalatti sziklaszirtek szélén, 1-30 m mélyen. Tápláléka: algák. Míg a fiatalok nagy rajokat alkotnak, addig a felnőttek magányosan vagy párban élnek. Kisebb mértékben fogyasztják, inkább akváriumokba halásszák.
Tüskéi mérgezőek!
Serpalazac (Hyphessobrycon eques)
A pontylazacok családjába tartozik. Ismert még vérlazac vagy ciklámenlazacként. Élőhelye: Dél-Amerika, különösen Paraguay és Peru folyóinak az Amazonas medencéje.Testhossza 4-4,5 cm. A Serpalazacot minimum 70 literes akváriumban javasolt tartani. A nőstények testesebbek és élénkebb színűek.Tápláléka: mindenevő jellegű, minden élő eleséget szívesen elfogyaszt, beleértve a planktontól a tubifexig terjedő választékot, valamint a fagyasztott és jó minőségű száraz eledelt is. Szaporítása elég könnyű. Élettartam: 5 év is lehet.
Szeplős zászlóshal (Zebrasoma xanthurum)
A doktorhalfélék családjába tartozik. Élőhelye: Indiai-óceán nyugati fele, egészen a Vörös-tengerig és a Perzsa-öbölig. Keleti határa a Maldív-szigetek.
Glitterek: