ARANY MADARAK
Az alábbi listán (a teljesség igénye nélkül) olyan állatok szerepelnek,amelyek nevei valamilyen módon tartalmazzák az "Arany" előtagot:
Aranyaratinga (Guarouba guaruba)
Élőhelye: Az Amazonas-medence több részén is felelhető.
A Pará és a Maranhao államokon átfolyó Tocantins, Xingu és Tapajós folyók mentén is előfordul. Testhossza 34 cm, testtömege 270 gr. Csapatokban él.Tápláléka: magvak és gyümölcsök. Ivarérett: 3 évesen. A költési időszaka novembertől februárig tart. A fészket magas fák mély odvaiba készíti. A fiókák legfőbb ragadozói a tukánfélék.
Aranyarcú majna (Mino dumontii)
Aranyarcú papagáj (Pionopsitta barrabandi)
Az újvilágipapagáj-formák (Arinae) alcsaládjába tartozó nem.
6 alfaja ismert:
- aranyarcú papagáj (Pionopsitta barrabandi)
- sapkás papagáj (Pionopsitta caica)
- vörösfülű papagáj (Pionopsitta haematotis)
- skarláthomlokú papagáj (Pionopsitta pileata)
- rózsásarcú papagáj (Pionopsitta pulchra)
- sáfrányfejű papagáj (Pionopsitta pyrilia)
Aranybülbül (Luscinia megarhynchos)
Élőhelye: Az Indonéziához tartozó Szumátra szigete. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.Testhossza 16 cm. Táplálék: bogyókkal és más apró gyümölcsök, esetleg néhány rovart is.
Aranycsíz (Carduelis tristis)
Élőhelye: Észak-Amerikában Kanada déli részén, az Amerikai Egyesült Államokban az északi határvidék kivételével szinte mindenütt előfordul és telelni Mexikó északi részére is elvonul. AZ USA tagállamai közül Iowa, New Jersey és Washington államoknak a hivatalos madara.Testhossza 11,5–14 cm, ragyogó citromsárga, rendkívül dekoratív madár. Főként apró magvakkal táplálkozik, de a fiókák neveléséhez a család többi tagjához hasonlóan kisebb rovarokra is szüksége van.
A fészket a hím rendszerint sűrű bokorba rakja. Eredeti élőhelyén évente 3-szor költ.
Aranyfácán (Chrysolophus pictus)
Élőhelye: Kína, északnyugaton a Tibeti-fennsík peremétől keleten Hupeiig, délen Hunanig és Kvajcsouig. Ma Anglia és Skócia egyes területein is szabadon költ. 2000 méter magasságban is megtalálható. A kakas hossza 80-110 cm között van, ebből 77–79 cm a farok, míg a tojó hossza 60-70 cm közötti, farka 35–37 cm. Szárnyfesztávolsága 65-75 cm, testtömege 600-900 gramm. E madarak a talajon élnek, bogyókkal, magvakkal,virágokkal, pókokkal és rovarokkal táplálkoznak. Alváshoz 3,5 méter magasan levő ágakra telepszik. Területvédők. A költési időszak április-május között van. Élettartam: fogságban 8 évet él.
Aranyfecske (Tachycineta euchrysea)
Élőhelye: A Dominikai Köztársaság, Haiti és Jamaica területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, száraz erdők és gyepek, valamint szántok, legelők és városias környezet. Testhossza 12 cm..
Aranyfejű földirigó (Geokichla citrina)
Élőhelye: Bangladesh, Bhután, India, Indonézia, Kambodzsa, Kína, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál. Pakisztán, Thaiföld, Vietnám valamint Dél- és Délkelet-Ázsia. A szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és száraz erdők, folyóvizek mentén, ültetvényeken és vidéki kertekben. Testhossza 23 cm, testtömege 47-60 gramm. Tápláléka: mindenevő, de különösen fügekedvelő, amellett még bogyók, csigák és meztelencsigák, gyümölcsök, földigiliszták, fűmagvak, piócák. Vonuló faj.
Aranyhomlokú légykapópipra (Neopelma aurifrons)
A piprafélék családjának egyik faja. Élőhelye: Brazília DK-i része és az Atlanti-óceán. A trópusi és szubtrópusi síkvidéki esőerdők lakója. Testhossza 13 cm. Tápláléka: gyümölcsök és rovarok.
Aranyjakamár (Jacamerops aureus)
Élőhelye: Bolívia, Brazília, Costa Rica, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Kolumbia, Panama, Peru, Suriname és Venezuela.A trópusi és szubtrópusi alföldi esőerdők lakója.A testhossza 29,5-30 cm és testtömege 63-70 gramm közötti. Legfeljebb 500 méteres tengerszint feletti magasságig hatol fel. Tápláléka: repülő rovarokból és a növényeken pihenő pókokból áll. A költési időszaka márciustól májusig vagy júniusig tart. Falakó termeszek odúfészkeiben költ; 3-15 méteres magasságok között.
Aranykakukk (Chrysococcyx cupreus)
Élőhelye: Angola, Bissau-Guinea, Botswana, Burundi, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Szudán, Elefántcsontpart, Egyenlítői-Guinea, Eritrea, Etiópia, Gabon, Ghána, Guinea, Kamerun, Kenya, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Libéria, Malawi, Mali, Mozambik, Namíbia, Nigéria, Ruanda, Sao Tomé és Príncipe, Sierra Leone, Szudán, Szváziföld, Tanzánia, Togo, Uganda, Zambia és Zimbabwe területén honos. Csavargásai során eljut Gambiába és Szenegálba is. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, szavannák és cserjések. Vonuló faj.Testhossza 20 cm, testtömege 38 gramm. Tápláléka:rovarokkal, főleg hernyókkal táplálkozik.
Arany kékfarkú (Tarsiger chrysaeus)
Élőhelye: Bhután, Kína India, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Thaiföld és Vietnám területén honos. Testhossza 15 cm.
Aranyküllő (Colaptes auratus)
Élőhelye: Alaszka és Kanada erdeinek északi határától egészen a Mexikói-öbölig és a Nagy-Antillákig honos. Az Amerikai Egyesült Államok Alabama államának hivatalos madara, mely egyik gúnynevét, az „Aranyküllő állam” („Yellowhammer State”) elnevezést róla kapta. Testhossza 32-33 cm. Faodvakban fészkel és általában a talajon keres táplálékot. Tápláléka: rovarok, főként hangyák, bogyók, csonthéjas termések és gyümölcsök. Az ivarérettséget 1évesen éri el. A költési időszak tavasszal van. Évente egyszer költ. A fészekalj 5-10 fehér tojásból áll. Ezeken mindkét szülő 14-16 napig kotlik. A fiatal madarak 25-28 nap után repülnek ki, de még egy hónapig a szülőkkel maradnak.
Aranylile (Pluvialis apricaria)
Élőhelye: A Brit-szigetektől Skandinávián keresztül Észak-Oroszországig költ, ősszel délre vonul a tengerpartokra, de megtalálható a szárazföld belsejében is. Nyílt tundrák, mocsarak és lápok jellegzetes madara.
3 alfaja ismert. Átlagos testhossza 26-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 67-76 cm, testtömege 160-280 gramm. Tápláléka: rovarokat, azok lárváit és szúnyogokat fogyasztja. Télen a csigákat is megeszi. Fészkét alacsony fűbe a földre rakja, ahonnan belátja a környéket. Fészekalja 3-4 tojásból áll, amin 27-28 napig kotlik. Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 forint.
Aranymeggyvágó (Mycerobas icterioides)
Élőhelye: Ázsiában, Afganisztán, India, Nepál és a Pakisztán erdeiben honos. A pintyfélék családjába tartozik. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és cserjések. Magassági vonuló. Átlagos testhossza 22 cm, testtömege 67 gr. Táplálék: magvak,rügyek,hajtások és bogyók.
Aranyos gyümölcsgalamb (Ptilinopus luteovirens)
Aranyos lombjáró (Setophaga petechia)
Élőhelye: Észak-Amerika. Telelni délre vonul, D-Ameria északi részéig. Testhossza 13 cm, testtömege 11 gr. Tápláléka: levelekről összeszedett rovarok, de néha bogyós gyümölcs is. Fészekalja 1-5 tojás. Csésze alakú fészket fákra, bokrokra építi.
Aranypityer (Tmetothylacus tenellus)
Élőhelye: Afrika keleti részén Etiópia, Kenya, Uganda, Tanzánia és Dél-Szudán területén honos. Nyílt szavannák lakója. Testhossza 15-16 cm, testtömege 20 gramm. Tápláléka: rovarokkal táplálkozik, mint a lepkék, méhek, darazsak, sáskák és a hangyák. A talajra, bokrok alá készíti csésze alakú fészkét.
Aranyrigó (Turdus aurantius)
Élőhelye: Jamaica területén és a Kajmán-szigeteken honos. A természetes élőhelyei, szubtrópusi vagy trópusi nedves síkvidéki erdők, szubtrópusi vagy trópusi nedves hegyvidékek.
Aranyszövőmadár (Ploceus subaureus)
Élőhelye: Kenya, Malawi, Mozambik, Szomália, a Dél-afrikai Köztársaság, Szváziföld és Tanzánia területe.
Aranytangara (Tangara arthus)
Élőhelye: Venezuela északnyugati részén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj. Átlagos testhossza 13 cm, testtömege 18,7–27,5 gramm. Tápláléka:gyümölcsök és ízeltlábúak.
Aranytrupiál (Icterus auratus)
Élőhelye:Mexikó, Yucatán-félsziget és Belize északi részei. A trópusi és szubtrópusi lombhullató és mocsári erdők. Állandó, nem vonuló faj.Testhossza 21 cm.Táplálék: ízeltlábúak, gyümölcsök és nektár. Lucien Jules Laurent Bonaparte francia ornitológus írta le 1850-ben.
Aranyvörös pipra (Manacus vitellinus)
A piprafélék családjába tartozó faj.Élőhelye: Panama és Kolumbia. A szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és irtáserdők. Állandó, nem vonuló faj.Átlagos resthossza 11 cm, a hím testtömege 19,3 gr, a tojóé 17,1 gr. A hím feje teteje fekete, nyaka és hasi tollazata aranysárga. A tojó barnás.Táplálék: kisebb gyümölcsökkel és rovarok. Ágvillába készíti csésze alakú fészkét. Az elterjedési területe nagy, egyedszáma pedig stabil.
Bársonyos aranymadár (Sericulus chrysocephalus)
A lugasépítő-félék családjába tartozik.Élőhelye: Ausztrália keleti részének esőerdei, és egyéb erdős területei.Queensland középső részétől délre egészen Új-Dél-Walesig. Nem vonuló faj.2 alfaja ismert.Testhossza 24-28 cm. Tápláléka: gyümölcsökkel és rovarok.Szaporodási időszak: októbertől januárig tart.Mint az összes lugasépítőmadár, a lugast fészekként nem használja a faj. A tojó ágakból készíti csésze alakú fészkét és levelekkel béleli ki. Két tojását egyedül költi ki 18 nap alatt. A kikelő fiókákat is a tojó neveli fel egyedül.
Kis aranypinty (Spinus psaltria)
Animációk:
Víztükrös képek: