KÉK rovarok
Acélkék rezesboglárka (Jalmenus evagoras)
Álazurlepke (Zeudixia amethystus)
Élőhelye: Ausztrália ÉK-i része, Molukka-szigetek és Pápua Új Guinea. Szárnyfesztávolság: 4-4,5 cm. Hernyója lapos és halványzöld. A nőstények nagyobbak a hímeknél. Nagyon mutatósak.
Égszínű boglárka (Lysandra bellargus)
Fémkék holyva (Platydracus fulvipes)
A holyvafélék családjához tartozik. Nálunk is sok helyen előfordul, de nem gyakori. Hegyvidéki területeken él, vagy sík vidékek nedvesebb élőhelyein. Testhossza 14-17 mm, enyhén lapított testű. Teste fekete, azonban feje, előtora,szárnyfedői és potroha kékesen fénylik. Lábai sárgásvörösek. Ragadozó. Tápláléka: apró rovarok és lárvák.
Kék cirmosboglárka (Menander menander)
Kék pásztor (Orthetrum coerulescens)
A laposhasú acsafélék családjába tartozó szitakötő. Élőhelye: Közép-Európa és a mediterrán térségek. Testhossza 40-44 mm, a hátsó szárny hossza 28-33 mm. Lárvái kikeléskor világosszürkék, később aranybarnák, és testhosszuk 16-19 mm. Nálunk mindenhol megtalálható, de nem túl gyakori. A lárvák fejlődési ideje 2 év. A lerakott petékből 5-6 hét után kelnek ki a lárvák. Nálunk nem védett.
Kék dongólégy (Calliphora vicina)
A fémeslégyfélék családjába tartozik. Élőhelye: bomló növényi és állati eredetű anyagok. Testhossza 8-12 mm, teste sörtés és acélkék színű. Petéit húsra, bomló állati anyagra rakja, alkalmanként 100-100 db. Ezek 12-36 óra múlva kelnek ki, fejlődési idejük további 4 hét.
Kék holyva (Ocypus opthalmicus)
A holyvafélék családjához tartozik. Élőhelye: egész Európa, Észak-Afrika, Kaukázus, Közel-Kelet. Testhossza 15-23 mm, selymesen fénylő kékesfekete színű. Éjjel aktív. Ragadozó életmódú. Tápláléka: apró állatok. 6 alfaja ismert.
Kék hegyiboglárka (Albulina orbitulus)
Kék légivadász (Ischnura elegans)
A légivadászok családjába tartozik. Élőhelye: egész Európa, a következő helyek kivételével: Ibériai-félsziget, Skandinávia nagy része. 8 alfaja ismert. Testhossza 27-35 mm, a fején és a torján kék és fekete mintázat látható, potroha nagyjából fekete. A nőstények többféle színűek lehetnek. A kor előrehaladtával a színek sötétednek. Ragozó életmódú. Tápláléka: apró vízi rovarok és azok lárvái. Vadászatkor lábait használja kifogó kosárként.
Kék lonclepke (Limenitis reducta)
A tarkalepkefélék családjába tartozik. Élőhelye: Franciaország, Közép-Európa, Olaszország, volt Jugoszlávia és Kelet-Európa nagy részén. Az Alpoktól északra már ritkább. Nálunk a Dél-Dunántúlon él. Elülső szárny hossza 3 cm, felül fekete-fehér, a fonákrésze tarka. A hátsó szárnyát csak egy fekete foltsor díszíti. Elegáns röptű. Hegy-és dombvidékek összefüggő erdőségeinek lakója. A hernyók tápnövényei: loncok és hóbogyók. Nálunk évente 2 nemzedéke repül, más helyeken 3. A hernyók a tápnövények 2 levele közt telel át.
Kék nünüke
A hólyaghúzófélék családjába tartozik. Élőhelye: egész Európa. Repülésre képtelen. Érintésekor lábizületein irritáló sárgás cseppeket választ ki. Feje kicsi és 2 csápja van, a tor is kicsi, de a potroha a test többi részének duplája. Sötétkéken csillog. A nőstény a földve rakja a petéket. A lárva egy virágra felmászva egy méhecskével a kaptárba viteti magát, ahol nektárt és virágport fogyaszt.
Kék övesbagoly (Catocala fraxini)
Kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus)
A pattanóbogár-félék családjába tartozik. Fokozottan védett rovarfaj. Európa-szerte igen ritka. Magyarországon több helyen is fellelték.12 mm hosszú, fekete alapszínén kékeslilás visszatükröződés látható.
Szingapúri kék tarantella
Tengerkék villásboglárka (Tajuria cippus)
NEVÜKBEN NEM, DE SZÍNÜKBEN KÉK ÁLLATOK:
Kobalt selyembogár (Chrysochus cobaltinus)
Más néven kék selyembogár, a Chrysomelidae (Coleoptera rend) levélbogár család Eumolpinae rovar alcsaládjának tagja. A selyembogár gyönyörű sötét kobaltkék színű. Közeli rokona, és valamivel rövidebb is, mint a dögbogár, és az Egyesült Államok egész nyugati részén megtalálható. A kobalt selyembogár dögvirág növényekkel táplálkozik.
Animációk:
Glitterképek:
Víztükrös képek: