ROVAROK:
Barna gyalogcincér (Dorcadion fulvum)
Magyarországon őshonos faj. Csak a Cseh-medencében és Kelet-Ausztriában fordul elő. Nálunk a dombvidékek agyagos talajain gyakori. Mérete: 16-22 mm. Vaskos csápjai elérik a 8 mm-t is. Tápláléka: fűfélék levelei, cukorrépa vetésekben csak elvétve okoz kárt. Talajban 2-3 évig fejlődik.
Barna gyapjasszövő (Eriogaster lanestris)
Tápnövénye: galagonya, kökény, fűz,hárs,nyír és szilvafa. Védett.Természetvédelmi értéke: 10 000 Ft. 1758-ban írták le. Élőhelye: egész Európa, Euroszibéria erdőszegélyei. Méret: hím: 30-35 mm, nőstény: 35-40 mm.
Barna gyümölcstakácsatka (Bryobia praetiosa)
0,5-0,6 mm nagyságú atka. Testét legyezőszerű serték szegélyezik. Hosszú, vékony lábai majdnem olyan hosszúak, mint a teste.Tojásai fényesvörösek és gömb alakúak. Gyümölcsfák élősködője. Nálunk 3-4 nmzedéke fejlődik ki. Fó gazdanövénye: alma, körte,mandula, szilva és őszibarack.
Barna levélszövő (Clostera anastomosis)
A púposszövők családjába tartozik. Testhossza 32-38 mm. Alapszíne leggyakrabban középbarna vagy vörhenyessárga. Az átmeneti színezetek száma számtalan. Nálunk mindenhol megtalálható.Repülési idő: május-június, július-szeptember.Tápnövényei: nyár-és fűz-fajok.
Barna levéltetű-boglárka (Miletus boisduvali)
Élőhelye: Borneó, Jáva és Pápua Új Guinea esőerdői és síkságai. Szárnyfesztávolság: 3-4 cm. Hernyója levéltetvekkel táplálkozik.
Barna medvelepke (Hyphoraia aulica)
A bagolykepkék családjába tartozik. Testhossza: 32-44 mm. Repülési idő: április-június. Nálunk nem túl gyakori, de bárhol felbukkanhat. Tápnövényei:hölgymál-fajok, kutyatej-fajok, útifű-fajok, közönséges cickafark, oroszlánfog-fajok, pimpó-fajok, aggófű-fajok, lórom-fajok, gyermekláncfű.
Barna nádibagoly (Archanara algae)
Barna nőszirom-bagolylepke (Hydraecia micacea)
Élőhelye: nyílt területek, lápok, üdébb rétek. Évente 1 nemzedéke fejlődik ki. Repülési idő: júliustól augusztusig. Országszerte bárhol megtalálható, de nem gyakori.Tápnövényei: Atriplex, Glyceria, Petasites, Rumexés és Tussilago-fajok.
Barna olajosbogár (Galeruca pomone)
A levélbogárfélék családjába tartozik. Leírás 1986-ban. Tápnövényei: parlagfű, nálunk a leggyakoribb gyom, az ürömlevelű parlagfű.Őshazája Észak-Amerika, Kanadától Mexikóig. Európa és Kelet-Ázsia is. Nálunk az első példányokat 2020-ban találták meg. A hím testhossza 4,3, a nőstényé 4,7 mm. Tojásai tojásdadok, kezdetben sárgák, majd gyorsan narancsszínűre változnak.A peték száma meghaladhatja a 2700-at, kikelés 5-6 nap után. 12 nap elteltével 6-7 napra bebábozódnak. Tápnövénye: betyárkóró,rézgyom és szerbtövis, de leginkább a parlagfű-fajok, a fekete üröm és baracklevelű keserűfű.
Barna őszibagoly (Agrochola helvola)
Bagolylepkefélék családjába tartozik. Élőhelye: a legtöbb európai ország. Száraz és nedves helyeken egyaránt. Lepke szárnyfesztávolsága 34-35 mm. Hernyója sárgás barna vagy vörösesbarna színű. Petével telel át. Egyetlen nemzedéke szeptemberben, októberben rajzik. Tápnövényei: fekete áfonya, fűz, kökény, málna, mogyoró, szeder és tölgy.
Barna répabogár (Blithophaga opaca)
Tápnövénye: a cukorrépa.
Barna rétiaraszoló (Ematurga atomaria)
Az araszolólepkék családjába tartozik. Testhossza 25-35 mm. Élőhelye: erdei tisztások, bozótok, gyepes területek. Repülési idő: áprilistól szeptemberig. Évente 2 nemzedéke fejlődik ki. Tápnövényei: üröm, bükköny, imola, kerep.
Barna százlábú (Lithobius forficatus)
A Lithobiidae családjába tartozik. Élőhelye: Európa, Észak-Afrika, Észak-Amerika és Dél-Amerika. Testhossza 3 cm. A kifejlett állatnak 15 pár lába van.A teljes testhossz eléréséig többször vedlik. Színezete nevéban is benne van.Éjjel aktív. Tápláléka: férgek, meztelencsigák, rovarok, és saját fajtársai is. Télen mélyen beássa magát a talajba.A petéit egyesével rakja le.
Barna szemeslepke (Hipparchia semele)
Tarkalepkefélék családjába tartozik. Élőhelye: Ázsia nyugati és északi része, Európa legnagyobb része. A hím szárnyfesztávolsága 50-55 mm, a nőstényé 55-62 mm. Kedveli a szárazabb területeket, nyílt füves pusztákat. Hernyója számos perjefélével táplálkozik.
Barna rétimoly (Pterolonche inspersa)
A rétimolyfélék egyik faja. Élőhelye: Dél-Európa. Egy évben 1 generáció nő fel. A lepkék nyáréjszaka rajzanak.
Barna tűzlepke (Lycaena tityrus)
A boglárkalepkefélék családjába tartozik. Nagyon sok alfaja létezik.
Barnás virágcincér (Pseudovadonia livida)
A cincérfélék családjába tartozik. Élőhelye: egész Európa. A síkságoktól a magas hegységekig. Testhossza 0,6-1 cm. Csápja vastag. Erdőkben és virágos réteken megtalálható. Júliustól augusztusig repül. Tápláléka: fészkesvirágú növények, főleg cickafark virágpora és nektárja. A lárvák a talaj 2-6 cm-es mélységében tartózkodnak. Csak a 2.év tavaszán bábozódnak be, ahonnan 2 hét múlva bújnak elő. Színezetüket 2-10 nap után kapják meg.
Barna tevenyakú (Raphidia notata)
A valódi tevenyakúak családjába tartozó faj. Élőhelye: Európa északi és középső területei. Az Ibériai-félszigeten nem él. Testhossza 1,5 cm, szárnyfesztávolsága elérheti a 3 cm-t is. Igen lassú a repülése. Kedvelt helyei: öreg fenyvesek, világos lomberdők, hűvös és nyirkos helyek. Ragadozó életmódúak, a hernyók is.
Bíborbarna villásboglárka (Cheritra freja)
Élőhelye: Indiától és Srí Lankától kezdve Borneó és Malajzia erdős területei. Szárnyfesztávolsága: 4-4,5 cm. Szárnyfelszínük feketésbarna. A hátsó szárny 2 faroknyúlványa közül a belsők rövidebbek.
Csokoládélepke (Tisiphone abeone)
Gesztenyebarna góliátbogár (Goliathus goliatus)
Gesztenyebarna levéllepke (Doleschallia bisaltide)
Őzbarna nádibagoly (Archanara neurica)
Rézbarna földibagoly (Chersotis cuprea)
A bagolylepkefélék családjához tartozó faj. Élőhelye: egész Európa, a hegyekben 2000 m magasságig Japán, Kína, Szibéria és Tibet. Németországban veszélyeztetett faj. A lepke szárnyfesztávolsága 32-40 mm. Július elején, szeptember közepén rajzik. Hernyók tápnövényei: Asteraceae, Cirsium, Vaccinium myrtillus.
Rozsdabarna kisszövő (Orgyia antiqua)
Rozsdabarna télibagoly (Eupsilia transversa)
A bagolylepkefélék családjához tartozó faj. Élőhelye: Nyugat-Európától Kelet-Ázsiáig, nagyon jól tűri a hideget. A lepke feltűnően nagy méretű, szárnyfesztávolsága 40-48 mm. Évi 1 nemzedék, szeptembertől novemberig rajzik, és a következő évre hibernálja magát. Tápláléka: bomló gyümölcs, fanedv, és levéltetvek váladéka. A hernyók tápnövényei: lombhullató fák és cserjék levelei. Éjjel aktívak, nappal elrejtőznek.
Sötétbarna keskenymoly (Parornix tenella)
Hazánkban többfelé előfordul.
Világosbarna őszibagoly (Agrochola circellaris)
Glitterképek: