Barna hüllők és kétéltűek:
Barna anolisz (Norops sagrei vagy Anolis sagrei)
Élőhelye: Bahama-szigetek és Kuba. Betelepítették: Dél-Mexikó, Karib-térség szigeteire és az USA-ba. A hímekben van toroklebenye, a nőstényeknél ez hiányzik. Színváltoztatásra képesek. Testhosszuk 35-68 mm. Testtömege: 3-8 gramm. Nappal aktív. Tápláléka: ászkarákok, csiga, felemáslábú rákok, földigiliszta, pókok, rovarok és a zöld anolisz kicsinyei. Érdekesség: ha az anya nagyobb méretű hímmel párosodott, nagyobb a valószínűsége a hím utódnak és hogy az nagyobb testméretű lesz.
Barna ausztrálsikló (Pseudechis australis)
Barna ásóbéka (Pelobates fuscus)
Élőhelye: Ázsia nyugati része és Közép-Európa. Homokos, löszös, laza talaj lakója. Nálunk mindenütt elterjedt. A hím testhossza 6,5 cm, a nőstényé 10 cm. Éjjel aktív, télen és napközben 50 cm mélyen rejtőzködik. Tápláléka: rovarok. A nőstény több ezer pete rakására képes. A lárvák kikelése 6-8 nap. A kifejlett ebihalak mérete 8-10 cm.
Barna baziliszkusz (Basiliscus vittatus)
Barna földiteknős (Rhinoclemmys annulata)
A teknősök családjába tartozik. 59 faja ismert.
Barna fakígyó (Boiga irregularis)
A siklófélék családjába tartozik. Élőhelye: India, Délkelet-Ázsia és Ausztrália. A Mariana-szigetekre az amerikai katonák telepítették be. Új élőhelyeiken gyakran invazív fajnak számítanak.35 alfaja ismert. Nagyon változatos színezetű. Az egyes fajok lehetnek feketék, barnák, zöldek, fehér vagy sárga csíkokkal vagy egyéb mintázattal. Éjjel aktív. Tápláléka: gyíkok, madarak, rágcsálók, más kígyók. A fák lombkoronájában vadászik. Harapása enyhén mérgező.
Barna földiteknős (Rhinoclemmys annulata)
Barna házi boa (Boaedon fuliginosus)
Barna levelibéka (Litoria ewingii)
Élőhelye: Ausztrália délkeleti része és Tasmánia. Új-Zélandra betelepítették. Mocsarak, lagúnák, száraz és nedves erdők lakója. Testhossza 3-4 cm. Jól mászik és ugrik. Tápláléka: gerinctelen állatok. A nőstény a vízi növények közé maximum 700 petét rak. Az ebihalak nagysága 5 cm.
Barna varangy (Bufo bufo)
Élőhelye: egész Európa, Ázsia mérsékelt égövi részén Japánig, Északnyugat-Afrika 2 000 m magasságig. Nem fordul elő: Baleár-szigetek, Írország, Korzika, Szardínia. Hím testhossza 7 cm, a nőstényé 13 cm, a hím testtömege 10-50 gramm, a nőstényé 50-120 gramm. Testén mérgező váladékot termelő szemölcsök vannak. Nyelvét 10 cm hosszan is képes kinyújtani. Magányos életmódú. Tápláléka: gerinctelen állatok,férgek,csigák, pókok, egyéb kerti kártevők. Élettartam: 30-40 év. Telelni szeptember végén, október elején bújik el. Ivarérett: hím 4-5, a nőstény 3-4 évesen. A nőstény 3000-12000 petét rak le. A lárvaállapot 12 hétig tart.
Barna víziagáma vagy ausztrál vízisárkány (Physignathus lesueurii)
Élőhelye: Kelet-Ausztrália Victoria és Queensland államában. A hím testhossza 1 m, testömege elérheti az 1 kg-ot, a nőstény testhossza 60 cm. Félénk természetű, de alkalmazkodó. Mindig vízközelben él. Télen téli álmot alszik. A nőstények ásott gödörbe 6-18 tojást raknak. Ha a külső hőmérséklet melegebb, akkor több hím ivadék kel ki.
Barna vízipiton (Liasis fuscus)
Élőhelye: Indonézia, Nyugat-Ausztrália északi része, Pápu Új-Guinea, és az Adelaide folyó árterülete. Testhossza átlagban 2 m, de lehet 3 m-es is. Hosszú fejű, robusztus testű. Az év nagy részében a víztől távol él. Éjjel aktív, nappal elbújik. Nem mérges. Tápláléka: gerincesek, elsősorban sötét patkányok. Párzás: július és augusztus, fészekalja 12 tojás. Keltetés: 57-61 nap, az utódok hossza 30 cm.
Nyugati barnakígyó (Pseudonaja nuchalis)
Spanyol barnabéka (Rana iberica)
Élőhelye: az Ibériai-félszigeten Portugália és Spanyolország hegyi tavai, hideg patakok és kisebb folyói. Testhpossza 40-50 mm, de elérheti a 70 mm-t is. Színe lehet vörösesbarna, néha okker, söté és fehéres vonalakkal. A nőstény a petéket növényzetre vagy fenékre rakja, ahonnan 3 hónap után kelnek ki az utódok.
Animációk:
Glitterképek: