Azok a csodálatos SZÍNEK

Minden téma, ami a "Színimádókat" érdekelheti!

 PIROS-VÖRÖS ÁLLATOK

Az alábbi listán (a teljesség igénye nélkül) olyan állatok szerepelnek, amelyek nevei valamilyen módon tartalmazzák az "Piros illetve Vörös "előtagot, vagy kapcsolhatók ezekkel a színekkel:

EMLŐSÖK

Borneói vörösmacska (Pardofelis badia)

Élőhelye: Borneó. Indonézia és Malajzia területén is honos. Testhossza 55 cm, farokhossza 35 cm. Tápláléka: madarak, kisebb majmok, rágcsálók.  Sokáig kihaltnak hitték. Becslések szerint 2500 egyede lehet. Rokonságban áll az ázsiai aranymacskával.

Kanadai vörösmókus (Tamiasciurus hudsonicus)

Nagy vörös szirtinyúl  (Pronolagus crassicaudatus)

Élőhelye: Dél-afrikai Köztársaság, Lesotho, Mozambik és Szváziföld.

Nyugati vöröskolobusz (Piliocolobus badius)

Élőhelye: Nyugat-Afrika. Testhossza 45-67 cm, farokhossz 52-80 cm. A hímek kissé nagyobbak a nőstényeknél. A hímek testtömege 9,1-12,2 kg, a nőstények 6,.8-9,1 kg közöttiek. Az esőerdők lombkoronájában él, de a legtöbb időt a talajtól 20-30 m-es magasságban tölti. Nappal aktív. 20-90 fős csoportokban él. Tápláléka: többségében zsenge levelek, de megeszi az idősebb leveleket, magvakat, éretlen gyümölcsöket is. Territoriálisak. Természetes ellenségeik: csimpánzok és leopárdok. Vemhesség: 6-6,5 hónap. Élettartamuk nem ismert.

Érdekesség: Fogságban nehezen tarthatók. Életük első 6 hónapjában 30 %-uk, 1 éves korukig pedig további 18 %-uk pusztul el. 
 
Uzungwa-vöröskolobusz (Piliocolobus gordonorum)

Vörös bóbitásantilop (Cephalophus natalensis)

Élőhelye:  Afrika középső és déli vidékei, Malawi, Mozambik és Tanzánia erdőiben és bozótosaiban. Örökzöld, trópusi és szubtrópusi erdőkben egyaránt. Testhossza 75-87 cm, magassága 40 cm, farok hossza 9-14 cm. Testtömege 15 kg. Félénk, rejtőzködő állatok. Tápláléka: gyümölcsök, levelek és virágok. Általában nappal aktív. Vemhesség 210 nap, utódok száma 1.

Vörös bőgőmajom (Alouatta seniculus)

Élőhelye: Kolumbia és Venezuela északi részétől délre az Amazonasig terjed. A hím testhossza 49-72 cm, a nőstényé 46-57 cm. Farokhossz 46-75 cm. A hím testtömege 6,5-8 kg, a nőstényé 4,5-6,4 kg. Nappal aktív. Csoportjai különböző egyedszámúak. Tápláléka: gyümölcsök, levelek, magvak, mogyoró, de emellett hüllők, kisebb emlősök és madarak is. Ivarérett 3,5-4 évesen. Vemhesség 186-194 nap, utódok száma 1. A kölyök 2 évesen lesz önálló. 

Érdekesség: a világ leghangosabb szárazföldi állata. Hangja elérheti a 140 decibelt is. 

Vörös farkas (Canis rufus)

Élőhelye: az USA délkeleti területe. testhossza 100-130 cm, testtömege 20-40 kg. Méreteivel a farkas és a prérifarkas között helyezkedik el. Tápláléka: kisebb rágcsálók. Erősen kihalófélben van. 

Vörös gazella (Eudorcas rufina)

Élőhelye: mára kihalt, egykor Algéria északi részén és Marokkóban élt, az Atlasz hegység fübes területein.

Vörös gorál (Naemorhedus baileyi)

Élőhelye: India, Kína és Mianmar határvidékének erdőiben. Testhossza 100 cm, testtömege 20-30 kg. 3 fős csordűkban él. Tápláléka: perjefélék. Nappal aktív. Párzási időszak: szeptember-november. A gidák 2 évig élnek anyjukkal.

Vörös hiúz (Lynx rufus)

12 alfaja ismert. Élőhelye: Kanada déli részétől Mexikó északi részéig. Az USA nagy részén megtalálható. A házi macskánál 2-szer nagyobb. Nesztelen és elegáns állat. Tápláléka: házi macska, nyúl, halak, rovarok, rókák, rágcsálók és fiatal szarvasok. Magányos életmódú és területvédő.Vemhesség: 2 hónap. Szaporodási időszak télen és tavasszal. Kiváló alkalmazkodó. Éjjel aktív. Élettartam: vadonban 6-8 év, fogságban 10 év. 

Érdekesség: 52 %-ukban belső élősködök vannak. Élettartamuk rekordja: vadonban 16 év, fogságban 32 év.

Vörös óriáskenguru (Macropus rufus)

Élőhelye: Ausztrália belső, de vízszegény területei, sivatagai és félsivatagai. A leggyakoribb kengurufaj. Testhossza 85-105 cm a nőstényeknél, 130-160 cm a hímeknél. Hímek farokhossza 100-120 cm, a nőstényeké 65-85 cm. A hímek testtömege 90 kg, a nőstényeké csak 40 kg. Kisebb létszámú csapatokban élnek. Tápláléka: cserjék és alacsony tápanyagtartalmú fűfélék. Élettartam: vadonban 12-18 év, fogságban 25 év. Ivarérettség: 1,5-2 éves korban. Vemhesség: 33 nap. Utódok száma 1. Az erszényt 5 hónaposan hagyja el. Erszény elhagyása 3,5 kg testtömeg elérése után. Kedvelt állatkerti faj. Nagyon jó ugró. Nálunk Budapesten és  Szegeden látható.

Vörös óriásrepülőmókus (Petaurista petaurista)

Vörös kolobuszmajom (Piliocolobus badius)

Élőhelye: Afrika nyugati, középső és keleti részén bozótosokban, cserjésekben. Nagy csapatokban élnek.Tápláléka: fiatal levelek, virágok és éretlen gyümölcsök. Képesek mérgező növények megemésztésére is. Ellenségeik: csimpánzok.

Vörös macskamedve (Ailurus fulgens)

Élőhelye: Bhután, Kína, India, Laosz, Mianmar és Nepál. A Himalája mérsékölt övi erdőiben megtalálható 1500 m tengerszint feletti magasságig. 2 alfaja ismert. Testhossza 60 cm, magassága 35 cm. Éjjel aktív, magányos életmódú. Nappal alszik. Tápláléka: többnyire bambusz, de bogyók, gyökerek, gyümölcsök, hernyók, rovarok, zuzmók és néha madártojások is. Vemhesség 112-158 nap, utódok száma 1-4. Az utódok 1 éves korukig maradnak anyjukkal, és 10-13 évis is élhetnek. Veszélyeztetett fajjá vált. Kedvelt állatkerti faj. Európában 230-250 egyed él. Nehezen szaporítható.

Érdekesség: Nálunk Budapesten, Debrecenben, Jászberényben, Pécsen, Szegeden és Veszprémben látható.

Vörös maki  (Eulemur rufus)

Élőhelye: Madagaszkár nyugati részének száraz erdői. Fejtesthossza 35-48 cm, farokhossza 45-55 cm, testtömege 2,2-2,3 kg. A hím szürkésbarna, a a nőstény vörösesbarna színű. A csoportokban 8-10 egyed él. Tápláléka: gallyak, levelek, nedv, rovarok gyümölcsök, virágok és talaj is. Élettartam: 20-25 év. Vemhesség 120 nap, utódok száma 1-2. Ivarérett: 2-3 évesen.

Vörös mókus (Sciurus vulgaris)

Nevezik még európai mókusnak is. Élőhelye: Ázsia és Európa, délen a Földközi-tengerig, északon Észak-Skandináviáig, keleten Kínáig és Koreáig.  Angliában a keleti szürkemókus már kiszorította. 23 alfaja létezik. Testhossza 21-30 cm, farokhossza 15-25 cm, testtömege 250-500 gramm. Sokféle színárnyalata van. Lombos erdúkben, városi parkokban a vörösesbarna változat, a fenyvesekben as sötétebb színezetűek láthatók. Könnyen etehető és hamar barátkozik. Fán él és nappal aktív. Tápláléka: bogyók, bükkmakk, fakéreg, gombák, madárfiókák, növényi nedvek, rovarok, toboz, tojások. Igazi téli álmot nem alszik. Általában magányos életmódú, de városi környezetben többen is lehetnek viszonylag kis területen. Ellensége: héja és a nyuszt. Ivarérett: 11 hónaposan. Vemhesség: 38 nap,  utódok száma 1-6, de többnyire 4-5. Évente 2-szer is ellik. Az újszülöttek csupaszok és zárt szeműek. Elválasztás 10 hetesen. Élettartam: 2-3 év.

Érdekesség: Húsát régen és ma is fogyasztják az Egyesült Királyságban. 

Vörös nyársasszarvas (Mazama americana)

Élőhelye: Dél-Amerika trópusi tájain, Argentína, Bolívia, Brazília, Ecuador, Francia Guyana, Guyana,Kolumbia, Paraguay, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago, Venezuela. Erdők és bozótosok 5000 m-es magasságáig. 12 alfaja ismert. Testhossza 103-146 cm, marmagasság 65-80 cm, farokhossza 8-15 cm, testtömege 20-55 kg. A gidák fehér pöttyösen születnek. Főleg nappal aktív. Ellenségei: hárpiák, jaguárok, kajmánok, kóbor kutyák, óriáskígyók, pumák, tairák és az ember. Magányos életmódú. Vemhesség: 200 nap, utódok száma 1-2. Ivarérettek: 11-12 hónaposan. Élettartam: 7-12 év.

Vörös pávián (Papio papio)

Vörös róka  (Vulpes vulpes)

Leggyakoribb szárazföldi ragadozó. Élőhelye: északi sarkkörtől kezdve, amediterrán vidékeken át, egészen a nagy ázsiai sztyeppékig. Ahol nincs: Elba, Kréta, Shetland és az Óceániai szigetvilág. Ausztráliába betelepítéssel került. Nálunk bárhol előfordulhat. Sok alfaja ismert. Testhossza 45,5-90 cm, farokhossza 30-55,5 cm, Testtömege 3-14 kg. Évente 2-szer váltja a szőrét. Tápláléka: főként egerek, pockok, de nyulak, kisrágcsálók,őzgidák és kotló hattyúk, madarak és madártojások is. Bogarászik, alkalmanként dögevő is. Nagy ellensége a baromfiállománynak. Vagy monogámok vagy több szuka él együtt egy kannal. Éjjel aktív. Fogságban szelídíthető. Egy alomban 3-12, de többnyire 4-7 utód jön világra. Az utódok nagyon lassan fejlődnek, szemük 14 nap után nyílik ki. Hajlamos a rühességre és a veszettségre. 

Érdekesség: A vörös rókákat sikeresen háziasították a szovjet tudósok, azt kutatva, hogyan is tudta az ember a kutyát domesztikálni. Kiválasztva a legszelídebbeket és párosítva egymással pár generáció múlva teljesen szelíd rókák születtek, melyek már nem csak hogy nem félnek az embertől, de szeretik is az emberek közelségét.
 
Vörös széró (Capricornis rubidus)

Vörös tehénantilop (Alcelaphus buselaphus) 

Élőhelye: az afrikai Szaharától délre fekvő szavannás területeken, Szenegáltól Etiópiáig, Kenyáig és Szomáliáig, délen Bottswanában és Zimbabwében. Olyan helyeken, ahol állandó vízlelőhelyek vannak. 6 alfaja ismert. Testhossza 175-245 cm, marmagassága 120-145 cm, testtömege 120-180 kg. Többféle színárnyalata van. Kisebb csordákban és és nappal aktív. Tápláléka: középmagas füvek és lágyszárúak. Alkalmanként rövid és magas füvek, illetve levelek. Ellenségeik: afrikai vadkutya, leopárd, oroszlán, csoportosan támadófoltos hiénák, gepárdok, kisebb macskafélék és sakálok. Ivarérett: 1-3 évesen. Vemhesség 8 hónap, utódok száma 1. Elválasztás 4 hét után. Élettartam: 11-20 év.

Vörös vari  (Varecia rubra)

Testhossza 50-60 cm, farokhossza 65 cm, testtömege 3,2-4,5 kg. Trópusi elterjedésű, veszélyeztetetett faj. Alkonyattájt aktív. 20 egyedből álló csapatokban él. Csapatonként 1 domináns nőstény a vezér. Tápláléka: főként gyümölcsök, néha madártojások és rovarok. Ivarérett: 2-3 évesen. Az ágvillákba épített fészekkből születés után 3 héttel másznak elő az utódok. Külsejük tetszetős, kedvelt állatkerti állatok. Nálunk Budapesten, Nyíregyházán, Pécsett és Veszprémben láthatók.

Zanzibári vörös kolobusz (Piliocolobus kirkii)

A karcsúmajomformák családjába tartozó faj. Élőhelye: Zanzibár-szigetek. Erdőkben, másodlagos erdőkben fordul elő, Unguja, illetve Pemba szigetén. Testhossza 45-65 cm, farokhossza 58-77 cm, testtömege 5,2-12 kg. A hímek lényegesen nagyobbak a nőstényeknél. Nappal aktív. Elsősorban fákon él, néha 50 fős egyedből álló csoportokban. Általában a hímek számánál 3-szor több a nöstény. Tápláléka: gyümölcsök, levelek, magvak és virágok.  Veszélyeztetettnek számít.

 PUHATESTŰEK

Ausztrál vöröscsiga

 

Piros tengericsillag

 

 

ROVAROK

Vörös csipkésbagoly (Scoliopteryx libatrix)

Vörös mozaikboglárka (Apodemia nais)

Vörös tündérlepke (Appias nero)

Élőhelye: India északi részétől Burmáig, Malajziáig, Fülöp-szigetek és Szulawesi. Szárnyfesztávolsága: 7-7,5 cm. Teljesen narancssárga színű. Tápláléka: különféle fák virágai.A nőstények szárnyszegélye fekete és hátsó szárnyuk fekete sávozású.

 

Animációk:

  

 

 

  


 

Glitterképek:  

 

HALAK

Lángvörös pontylazac (Hyphessobrycon flammeus)

Élőhelye:  Dél-Amerika; Brazília, Rio de Janeiro közelében. Gyenge sodrású folyóvíz. Testhossza 4 cm. Békés, rajokban él.Tápláléka: mindenevő, kedveli az élő zsákmányt. A hím karcsúbb a nősténynél és fekete csík szegélyezi a farok alatti úszóját.Testük hátsó részének szép lángvörös színe van.

Piros morgóhal (Aspitrigla cuculus)

Élőhelye: Atlanti-óceán, Földközi-tenger, Északi- és Balti-tenger. kedvelik a homokos fenék területeket, ívás májusban és júniusban. Húsukat fogyasztják.

Vörös árnyékhal (Sciaenops ocellatus)

Élőhelye: Atlanti-óceán, Florida és Mexikói öböl. Tápláléka: garnélák, márnák és rákok.

Vörös csattogóhal (Lutjanus bohar)

Élőhelye: Indiai-óceán, a Csendes-óceán nyugati része, az afrikai keleti partoktól északra a Vörös-tengerig. Hosszú életű és lassú növekedésű faj. Élettartam: 8-9 év. Ragadozó halak. Tápláléka: más halak, puhatestűek és rákok.

Vörös fantomlazac (Hyphessobrycon sweglesi)

 

Élőhelye: Dél-Amerika; Muco és Meta folyók (Kolumbia). Gyenge sodrású vizek. Testhossza 4 cm. Társas, rajhal. Tápláléka: mindenevő. A nőstény a hátúszóján látható fehér foltról ismerhető fel. A hím hátúszója hosszabb és fekete.
 
Vörös karcsú díszmárna (Puntius titleya)
 
Élőhelye: Dél-Ázsia árnyékos folyói és patakjai. Testhossza 3-4 cm. Békés természetű. Táplálék: mindenevő. Könnyű szaporítani. Élettartam: 4-5 év.

Vörös lazac  (Oncorhynchus nerka)

A lazacfélék családjába tartozik. Élőhelye: Csendes-óceán északi része, Japántól, a Bering-tengeren keresztül, egészen a kaliforniai Los Angelesig. Alaszkában, Yukonban, Brit Columbiában, Washingtonban és Oregonban tóban is él. A hím testhossza 45 cm,de maximum 84 cm. A nőstény testhossza 58 cm,de maximum 71 cm. Testtömege maximum 7710 gr. Tápláléka: kisebb-nagyobb halak, plankton, rovarok. Élettartam: maximum 8 év. Kedvenc tápláléka a bálnáknak, lazaccápának és a grizzly medvéknek. Ipari mértékben halásszák. Kedvelt akváriumi hal.

Vörös lepényhal (Glyptocephalus cynoglossus)

A lepényhalalakúak rendjébe tartozó család. Számtalan alfaja ismert.

Vörösmárna (Mullus surmuletus)

A pontyfélék családjához tartozik. Nálunk gyakori, a Balatonban is megtalálható. Élőhelye: Pireneusoktól a Dnyeper vízgyűjtőjéig. Általában a gyors vizű folyókat kedveli. Testhossza 40-50 cm, de lehet ennél hosszabb is. Testtömege 4-5 kg, akadhat 10 kg feletti példány is. 6 alfaján vitatkozik a tudomány. Tápláléka: növényi, de inkább férgek, gerinctelen állatok, kisebb méretű halak, rovarlárvák és vízicsigák. Ivarérett: 3-5 évesen. Alacsony ikraszám: 3000-9000,de ikrája mérgező. Rendkívül jó úszó és kiváló sporthal. Nem könnyű kifogni.

Vörös neonhal (Paracheirodon axelrodi)

A pontylazacfélék családjába tartozik. Testhossza 2,5 cm. Élőhelye: a Dél-Amerikai Orinoco és Rio Negro. Kedvelt akváriumi hal. Élettartam: 1 év, de fogságban lehet 6-8 év is. Csapatokban él. Számos színváltozata ismert. A megtermékenyített ikrák fényérzékenyek, árnyékos közegben 3 nap alatt kelnek ki.

Vörös szalaghal (Cepola rubescens)

Élőhelye: Földközi-tenger. Jellegzetesen fenéklakó hal. Testhossza 40-50 cm. Tápláléka: apró halak, rákok és virágállatok.

Vörös zebrasügér (Maylandia estherae)

 A bölcsőszájúhal-félék családjába tartozik. Élőhelye: az Afrikai Nyasza-tó. A hím testhossza 7,9 cm, a nőstény 6,3 cm. A nemek színe eltérő: a  hím világoskék színű, míg a nőstény halványbarna, vagy narancssárgás-vörös. Édes vízben élő trópusi halfaj. Tápláléka: algák.Kedvelt akváriumi hal. Ipari mértékben tenyésztik és halásszák.   

 Vörösfoltos pontylazac (Hyphessobrycon erythrostigma) 

A pontylazacfélék családjába tartozik. Élőhelye: Kolumbia és Peru, az Amazonas felső szakasza. Testhossza 6-7 cm. Rajhalként csapatokban él. Kedvelt akváriumi hal, ipari mértékben tenyésztik. 

Vöröshasú pirája   (Pygocentrus nattereri)

A pontylazacfélék családjába tartozik. Élőhelye: Bolívia, Brazília, Ecuador, Guyana, Kolumbia,  Közép-Argentína Paraguay, Peru, Uruguay és Venezuela. Trópusi és kontinentális éghajlaton is megél. Néhányszor nálunk is találtak példányokat. Testhossza átlagosan 20 cm, de lehet 50 cm is. Testtömege 3900 gr. A hímek némileg kisebbek. A kor haladtával háti része egyre magasabb lesz. Tápláléka: férgek, halak, növényi részek, puhatestűek, de vízi emlősök és madarak is. Óriási rajokban úszik, vízidisznót is zsákmányolhat. Dögevő is lehet, emiatt igencsak hasznosak. Lesből támad. Ellenségeik: Arapaima halak,folyami delfinek és kajmánok. 3 féle hangképzésre képesek.Kedvelt akváriumi hal. 

Vörös rojtosszájú hal (Epalzeorhynchus frenatum)

Élőhelye: Kambodzsa, Laos és Thaiföld patakjai. Testhossza 15 cm. Táplálék: mindenevő, de nagy kedvence a zöld táplálék. Hajlamos az agresszivitásra. Élettartam: 10-15 év. Tenyésztése nagyon komplikált. Nemek megállapítása nagyon nehéz.

Vörös tengeri csikó (színváltozat)

HÜLLŐK ÉS KÉTÉLTŰEK

                                               
Eperbéka (Oophaga pumilio)

A nyílméregbéka-félék családjába tartozik. Élőhelye: Costa Rica, Nicaragua és Panama esőerdői. Testhossza 25 mm. Nagy és fekete szemek. Feltűnő színei a mérgező voltára figyelmeztetnek. Erdő talaján és fákon él. Tápláléka: hangyák, pókok, kisebb rovarok és ugróvillások. A nőstény a 4-6 kikelt utódot broméliák vízzel telt részeiben helyezi el.

Paradicsompiros süketbéka(Dyscophus antongilii)
 
A szűkszájúbéka-félék családjába tartozik. Élőhelye: Madagaszkár keleti felén, az Antongil-erdő. A nőstény nagyobb a hímnél, testhossza 9 cm, míg a hímé 6 cm. Tápláléka: kis gerinctelenek. A nőstény pocsolyákba petézik.

Pirosas köleskagyló  (Pisidium milium)


Élőhelye: Csehország,  Dánia, Feröer-szigetek, Finnország, Izland,Írország, Morvaország,Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Svédország és Szlovákia. Színe sárgától halványbarnáig terjed.

Vörös gabonasikló(Pantherophis guttatus)
 
2 alfaja ismert. Élőhelye: USA délkeleti részén él, New Jerseytől Florida déli csücskéig, nyugat felé Texasig, megtalálható a tengerszinttől kb. 2000 m magasságig.Tápláléka: egerek, patkányok és kisebb rágcsálók. Famászása miatt denevérek és madarak is. Kora este és éjjel aktív. Fészekalja 12-24 tojás, kikelés 10 hét után. A kikelő utódok hossza 12 cm. Nincs mérge, otthoni tartásra kiváló. Több állattal is együtt tartható. Könnyen szelídíthető.Tojásrakás és vedlés előtt nem fogad el táplálékot. 
 
Vörös királysikló(Lampropeltis triangulum)

A siklófélék családjába tartozik. Élőhelye: Kanada délkeleti részétől, egészen Közép-Amerikáig és Dél-Amerika északi részéig nyúlik. A legdélebbi állományai Nyugat-Ecuadorban és Észak-Venezuelában vannak. 24 elismert alfaja van. Testhossza 51-152 cm közötti. Sima és fényes pikkelyei vannak. Nem mérgeskígyó. Kedveli az erdőket, nyílt prériket és sziklaoldalakat. Többnyire éjjel aktív. Tápláléka: békák, egyéb kígyók, földigiliszták, gyíkok, halak, kisebb emlősök, madarak és madártojások, meztelencsigák és tücskök. Fészekalja 10 tojás, kikelés 2 hónap után. Élettartam: 12 év. Fogságban könnyen szaporítható.

Vörös köpködőkobra  (Naja pallida) 

Élőhelye: Északkelet-Afrika területe, Dél-Egyiptom, Dél-Szudán, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Észak-Tanzánia, Kenya, Szomália és Szudán.Támadása végleges vakságot okozhat. Harapása emberre csak elvétve halálos. Testhossza 70-120 cm. De lehet 150 cm is. Leglátványosabb és legismertebb színváltozata Dél-Kenyában és Észak-Tanzániában él. Fészekalja 6-21 tojás.

Vörös patkánysikló (Coelognathus erythrurus)

Vörös szalagoskígyó (Thamnophis sirtalis) 

A siklófélék családjába tartozik. Élőhelye: Észak-Amerikától egészen Mexikóig. 12 alfaja ismert. Testhossza 55-75 cm. A hím kisebb a nősténynél. Alfajai eltérő méretűek és színűek lehetnek. Tápláléka: békák, halak, kisebb emlősök, madarak, szalamandrák és varangyok. Élettartam: 12 év. Ivarérett: 2-3 évesen.Elevenszülő, a tojások a testben kelnek ki, 3 hónap után. Egy nőstény 3-85 utódot hoz a világra.

 

ROVAROK

Erdei vöröshangya  (Formica rufa)

A vöröshangyaformák alcsaládjába tartozik. Élőhelye: Európa, Észak-Amerika és Szibéria, lombelegyes és tűlevelű erdők meleg, napsugaras talaja. Dél-Európában viszont nem található. Testhossza 0,5-1 centiméter hosszú (dolgozó: 4,5–8 mm, hím és nőstény 9–11 mm). Ragadozó életmódú. Tápláléka: pókszabásúak, rovarok, de nem veti meg a tetemeket, a mézharmatot, a fák édes nedveit és a gyümölcsöket sem.

Érdekesség:  A bolyt védelmezve a hangyasavat (a támadó szemét célozva) 1–2 cm-re lövellheti ki. A bolyokban 1 milliónál is több egyed lehet. Magyarországon a legnagyobb dokumentált fészek átmérője elérte a 9, magassága a 2 métert. 

Mocsári bíborbagoly (Eucarta virgo)

A bagolylepkefélék családjába tartozik. Élőhelye: Dél-és Közép-Európa, a folyóvölgyek, folyópartok és a tavak partja. Szárnyfesztávolsága 25-36 mm. Évi 1 nemzedéke van. A hernyók tápnövényei: Artemisia vulgaris, Artemisia campestris, Tanacetum vulgare. Rajzás: júniustól szeptemberig.

Nagy bíborbogár (Pyrochroa coccinea)

A bíborbogárfélék családjába tartozik. Élőhelye: egész Európa. Gyakori. Testhossza 14-18 mm. Kedveli az árnyas lomberdőket és ligeterdőket. Fák kérge alá rakja petéit. Lárvái a kéreg alatt más lárvákat vagy egymást pusztítják. Az imágó májustól júniusig repül, virágporral és nektárral táplálkozik.

Piros gyantamoly (Rhyacionia pinicolana)

A sodrómolyfélék családjába tartozik. Élőhelye: Európa fenyőfái. Nálunk is honos. Szárnyfesztávolsága 17-24 mm. A hernyók fenyőrügyekben telelnek át és a kirágott rügyekben bábozódnak be.

Piros övesbagoly (Catocala nupta)

A bagolylepkefélék családjába tartozik. Élőhelye: Európa mérsékelt éghajlatú és meleg részei. Az északi tájakon nem található. Az elülső szárnya 3,3–4,5 cm hosszú. A nagyon száraz helyeket elkerüli. Tápláléka: lombos fák. A repülési ideje júliustól október végéig tart.

Piros szender (Deilephila porcellus) 

 

A szenderfélék családjába tartozik. Élőhelye: Európa, az Alpokban 1600 m magasságig. De előfordul Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában is. Kedveli a nyirkos ligeterdőket, lapályokat és patakpartokat. Az elülső szárnya 2,2–2,8 cm hosszú.Nappal is repül. Tápnövények: füzike- és galajfajok. Évente 1 nemzedék. Repülési idő: áprilistól június végéig. A hernyók különböző színezetűek.

Rózsavörös díszmoly (Deuterogonia pudorina)

A rózsás díszmolyfélék családjának egyetlen hazai faja. Szárnyfesztávolsága 14-16 mm. Lepkerajzás: július és augusztus. A hernyó tápnövénye nem ismert.Életmódjáról keveset tudunk.

Tűzpiros facincér  (Pyrrhidium sanguineum) 

A cincérfélék családjába tartozik. Élőhelye: egész Európa, de az északi területeken ritkább. Észak-Afrikában és a Közel-Keleten szintén megtalálható. A  tölgyerdők lakója.Testhossza 7-12 mm. Az imágó áprilistól májusig repül. A lárvák a tüzifával a lakásokba is bekerülhetnek.

Vérvörös  pattanóbogár (Elater sanguineus)

Vörös csipkésbagoly (Scoliopteryx libatrix)

A bagolylepkefélék családjába tartozik. Magyarországon mindenütt gyakori. A lombhullató erdőkben, a vizek partján, a mocsarak és lápok mentén, de a kertekben és parkokban is előfordul. Barlangokban is megfigyelték. Szárnyfesztávolsága 40–45 mm.Éjszakai lepkék. Évi 2 nemzedék. Télen magas páratartalmú helyekre húzódnak.  Tápnövény: a fűz- és nyárfajok.

Vörös katona-szitakötő (Sympetrum sanguineum)

 

Laposhasú acsák családjába tartozik. Élőhelye: egész Európa, továbbá Észak-Afrika és Anatólia. Közép-Európában, ahogy nálunk is sokfelé megtalálható, gyakori faj. Testhossza  3,5–4 cm, szárnyfesztávolsága 5–6 cm. A nemek eltérő színűek. Kedveli a kis felületi vizeket és nagyobb tócsákat. Repülési idő: júliustól október közepéig.
 
Vörös rókalepke (Nymphalis xanthomelas)

A tarkalepkefélék családjába tartozik. Élőhelye: Eurázsia középső, illetve délebbi részei. Az 1970-es évekre azonban Magyarországról gyakorlatilag eltűnt. Viszont 20 év után újra megjelent Magyarországon, és jelenleg is terjed: a Beregi-sík, a Zempléni-hegység és az Aggteleki-karszt után megjelent a Bükk-vidéken és a Mátrában is. Rokonától, a nagy rókalepkétől jól megkülönböztethető.Nappal és napos időben aktív. A nőstény szinte kizárólag a fűz — főleg a kecskefűz víz fölé nyúló ágaira rakja petéit.

Vörös szöcske (színváltozat)

Dél-Afrikában élő színváltozat.

Piros kígyók

Van egy pár kígyó, amely részben vörös, de csak egy pár kígyó van, amelyek elég pirosak ahhoz, hogy a nevük is jelezze ezt. Egy pár példa piros kígyóra: Masticophis flagellum piceus, Elaphe guttata, ezek a legnyilvánvalóbbak. Az olyan vörös kígyók, mint a gabonasikló igencsak elterjedtek az Egyesült Államokban és népszerű házi kedvencek. A tenyésztőknek sikerült szaporítaniuk a vörös vér típust, amelyeknél a természetes vörös színek más színekhez képest meglehetősen fel vannak erősítve.

 PUHATESTŰEK

Ráncos vörösesbarna orsócsiga  (Macrogastra plicatula rusiostoma)

Rozsdavörös bokorcsiga  (Pseudotrichia rubiginosa)

Animációk:      

 

            < style="text-align: center;">Glitterek: < style="text-align: center;">Víztükrös képek:  Ráncos vörösesbarna orsócsiga  (Macrogastra plicatula rusiostoma) Rozsdavörös bokorcsiga  (Pseudotrichia rubiginosa)

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 53
Tegnapi: 296
Heti: 813
Havi: 3 426
Össz.: 466 955

Látogatottság növelés
Oldal: PIROS,VÖRÖS állatok
Azok a csodálatos SZÍNEK - © 2008 - 2024 - szinek.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »